A 2024-es OBB 3. fordulójának tanulságai
A megoldásokat és a verseny közben felmerülő kérdéseket a Bérügyviteli Klubban (BÜK) beszéltük meg.
Egyedülálló szakmai fórumként a bajnokság mind a 4 online fordulója után – a feladatkészítő szakértők és a szakmai lektorainak bevonásával – online konzultációs fórumot szervezünk az érdeklődőknek. Az idei harmadik BÜK-öt szeptember 26-án 15:00 órakor rendeztük meg. A szakmai konzultációt a forduló résztvevőinek 10 %-a tisztelte meg jelenlétével.
A szakértők bemutatták a versenyfeladatokat, beszéltek azok aktualitásáról, a megoldásokról, azok logikájáról, továbbá a résztvevőkkel közösen áttekintették az esetlegesen vitára okot adó kérdéseket.
A 3. fordulóról
A versenyzők a megoldásokat a forduló után a NEXON e-learning platformján megtekinthetik, kérdéseiket e-mail formájában megküldhetik, vagy a BÜK-ön személyesen is feltehetik.
Az idei bajnokság előkészítésekor kimondottan arra kértük szakértőinket, hogy a feladatok készítése során a fokozatosság elvét tartsák szem előtt, tehát a fordulók előrehaladtával egyre nehezebb feladatokat adunk ki megoldásra.
Jelen kiadványunkban azoknak a kérdéseknek kívánunk megjelenést biztosítani, ahol a legnagyobb a tere a szakmai fejlődésnek. Ezek olyan kérdések:
a. amelyekben a legkevesebb jó megoldás született vagy
b. amelyeket a legnagyobb szakmai vita kísért.
A 3. forduló kiemelt feladatainak ismertetése
I. Feladat
15 darab feleletválasztós kérdésből álló feladatsor minden feladatában egy jó válasz volt, amelyért egy pontot lehetett kapni. A maximális 15 pontot a válaszadók közel 9 százaléka szerezte meg.
A legkevesebb helyes – és ezzel együtt a legtöbb rossz – válasz az alábbi két kérdésre érkezett:
Válassza ki, hogy a felsorolt esetek közül melyiknél nem lehet érvényesíteni a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét! (a helytelen válaszokat áthúzással jelöltük)
a) A három saját gyermekük mellett egy 8 évesen örökbefogadott, ma már 19 éves, egyetemre járó gyermeket nevelő szülők.
Jogszabályi alap: 73. Szja adóalap kedvezmények 2024. 02. 08. Szja tv. 29./D
Magyarázat:
A helyes megoldás kiválasztásához a NÉTAK jogosultságának feltételeinek az ismeretével, valamint a gyakorlatban való alkalmazásával kellett a versenyzőknek tisztában lenni.
A NÉTAK jogosultságának feltételei a következők:
„a) családi pótlékra jogosult, vagy
b) családi pótlékra már nem jogosult, de jogosultsága legalább 12 éven keresztül fennállt,
c) a családi pótlékra való jogosultság a gyermek elhunyta miatt szűnt meg.”
Tehát jelen esetben a helyes, azaz helytelen válasz azért az „a” megoldás, mert a gyermek után csak 11 évig voltak a szülők jogosultak a családi pótlékra, mivel, ha a gyermek egyetemen tanul tovább, akkor a szülők már nem lesznek jogosultak családi pótlékra. Tehát a jogosultság nem állt fent 12 évig, így nem lehet érvényesíteni a szülőnek a NÉTAK-ot sem.
A második legkevesebb jó választ – és egyben a második legtöbb rosszat – az alábbi kérdésre adták a versenyzők:
A nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset 2024. évben alkalmazandó összege teljes munkaidőben alkalmazásban állókra tekintettel…. Tegye igazzá a mondatot! (a helytelen válaszokat áthúzással jelöltük)
a) 621.200 Ft, melyet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal tesz közzé a honlapján.
b) 576.601 Ft, melyet a Hivatalos Értesítő tesz közzé.
c) 576.601 Ft, melyet kizárólag a Központi Statisztikai Hivatal tesz közzé a honlapján.
Jogszabályi alap: Tbj. tv. 4.§ 22. pont H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő • 2023. évi 64. szám
Magyarázat:
A feleletválasztós feladat 2. kérdésnél, azért a „b” válasz volt a helyes, mert 2024. január 1-jétől a 2019. évi CXXII. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló törvény 4.§ 22. alapján,
„Nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset: a Központi Statisztikai Hivatal által a Hivatalos Értesítőben közzétett, teljes munkaidőben alkalmazásban állókra tekintettel megállapított bruttó átlagkereset”.
a Központi Statisztikai Hivatala közleménye szerint a Hivatalos Értesítőben teszik közzé a bruttó átlagkereset összegét.
II. Feladat
A II. feladat három hiányos állítást tartalmazott, amelynek hiányosságait kellett kipótolni a rendelkezésre álló – a szükségesnél több – kijelentésből. A maximális 15 pontot a résztvevők 33 százaléka szerezte meg. A legtöbb téves beillesztés a második állításnál született, így ezt ismertetjük:
Eljárás munkaviszony megszűnése (megszüntetése) esetén (A helyes válaszokat kék színnel jelöljük.)
A munkaadó – az egyszerűsített foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony esetét kivéve – a munkaviszony megszüntetésekor vagy megszűnésekor foglalkoztatási igazolást állít ki. A foglalkoztatási igazolás kötelező tartalmi elemeit a törvény határozza meg. Ezen igazoláson a munkáltatónak fel kell tüntetnie a munkavállaló részére az adóévben kifizetett jövedelem és a levont adóelőlegek összegét, a tárgyévben fennállt biztosítási idő kezdetének és végének időpontját, a tárgyévre, illetve a tárgyévtől eltérő időre levont járulékok összegét, valamint az egyes járulékokból érvényesített családi járulékkedvezmény összegét is. A foglalkoztatási igazolást a munkaadó felmondás esetén az utolsó munkában töltött napot, egyéb esetben a munkaviszony megszűnését követő öt munkanapon belül kiadja a munkavállaló részére. A foglalkoztatási igazolást fő szabály szerint elektronikus formában kell továbbítani a magánszemélynek.
Jogszabályi alap: Flt. Tv. 36/A§
III. Feladat
Az 3. feladatban 5 feleletválasztós feladvánnyal találkoztak a versenyzők. A feladat nehézsége, hogy az egyes témakörökben több jó válasz is volt. A feladat eredményeit befolyásolta, hogy rossz válasz esetén pontlevonással is kellett számolni.
Az érintett témák:
– jogviszony bejelentés
– megváltozott munkaképességűek ellátásai
– szolgálati járandóság
– munkaviszony megszüntetése
– szociális hozzájárulási adó kedvezményei
A maximális 20 pontot a válaszadók 3%-a kapta meg.
A legnagyobb nehézséget a munkaviszony bejelentés és a szolgálati járandóság témaköre okozta, így ennek az állítását és a helyes válaszokat ismertetjük:
Idézett feladat:
1. A hatályos jogszabályok alapján válassza ki a jogviszonyok bejelentésére vonatkozó helyes megállapításokat.
A helyes válaszok:
b) Amennyiben NAV üzemszünet miatt a munkáltató nem tudja az egyszerűsített foglalkoztatás adatait a munkavégzés megkezdése előtt bejelenteni, úgy határidőben benyújtott igazolási kérelem csatolásával utólag is teljesítheti bejelentési kötelezettségét.
f) Amennyiben a nem magyar állampolgárságú munkavállaló adóazonosító jele a ’T1041 jelű adatlapon kerül megigénylésre, úgy a cím kitöltése csak abban az esetben kötelező, ha azt a munkáltató ismeri.
Jogszabályi alap: Air. 53. §, Kitöltési útmutató a 24T1042E adatlaphoz
3. A hatályos jogszabályok alapján válassza ki a szolgálati járandóságban részesülő személyekre vonatkozó helyes megállapításokat.
A helyes válaszok:
d) Amennyiben a szolgálati járandóságban részesülő személy foglalkoztatására a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor, a nyugdíjmegállapító szerv a szolgálati járandóságot a jogsértést megállapító határozat véglegessé válását követő hónaptól megszünteti.
e) Ha a szolgálati járandóságban részesülő személy betölti a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napjától a szolgálati járandóság csökkentések nélküli teljes összegét öregségi nyugdíjként kell tovább-folyósítani.
Jogszabályi alap: 2011. évi CLXVII. törvény 17. § (2) bekezdés a) pontja, 18. § (2) – (3) bekezdés
A III. feladat egyik szakasza szakmai vitát generált:
A III. feladat 2. kérdés b pontjához érkezett egy versenyzői kifogás, amelyet szakértőink megvizsgáltak, és végül úgy döntöttek, hogy helyt adnak az észrevételnek.
Idézett feladat:
Válassza ki az alábbi megállapítások közül a helyes választ/válaszokat! (Előfordulhat, hogy több válasz helyes!)
2. A hatályos jogszabályok alapján válassza ki a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira és az ellátásban részesülő személyekre vonatkozó helyes megállapításokat. (A helytelen válaszokat áthúzással jelöljük, a kérdéses szakaszt vastagon szedjük.)
b) Nem jogosult rehabilitációs vagy rokkantsági ellátásra az a személy, aki a kérelem benyújtásának időpontjában gyermekgondozási díjban részesül.
c) A rehabilitációs vagy rokkantsági ellátás folyósítását meg kell szüntetni, ha az ellátásban részesülő személy foglalkoztatására a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor.
d) A rehabilitációs ellátásban részesülő személynek tíz napon belül értesítenie kell a rehabilitációs hatóságot, ha keresőtevékenységet folytat vagy keresőtevékenysége megszűnt.
e) Azon rokkantsági ellátásban részesülő személy esetén, akinél a rehabilitációs hatóság az ellátást megállapító döntésben meghatározott időpont szerinti, komplex minősítés során megállapított körülményekre vonatkozó felülvizsgálatot azért nem végzi el, mert a felülvizsgálati eljárás megindításának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralévő időtartam a 10 évet nem haladja meg, a komplex minősítés időbeli hatálya a megváltozott munkaképességű személy haláláig tart.
A vitatott szakasz tehát:
„Nem jogosult rehabilitációs vagy rokkantsági ellátásra az a személy, aki a kérelem benyújtásának időpontjában gyermekgondozási díjban részesül.”
A versenyzői észrevétel hatására szakértőink újra megvizsgálták az eredetileg helyesnek ítélt kérdést és az alábbi indoklással módosítottak a kérdés besorolásán:
Az Mmtv. 7. §-a így rendelkezik a rehabilitációs ellátás megállapításáról: 7. § (1) A rehabilitációs ellátás a megállapítására irányuló közigazgatási hatósági eljárást lezáró érdemi döntés keltét követő naptól a rehabilitációhoz szükséges időtartamra állapítható meg. A rehabilitációhoz szükséges időtartamot legfeljebb 36 hónapban lehet meghatározni. (1a) Azon személy esetében, aki a megváltozott munkaképességű személyek ellátása iránti kérelem benyújtásakor rendelkezik hatályos komplex minősítéssel, és az ellátás megállapítására irányuló eljárás során ismételt komplex minősítés elvégzésére nem kerül sor, az (1) bekezdéstől eltérően a rehabilitációs ellátást a jogosultsági feltételek bekövetkezésének napjától, de legkorábban a kérelem benyújtásának napjától kell megállapítani a komplex minősítés időbeli hatályának végéig. (2) Amennyiben a rehabilitációs ellátásra jogosult azon a napon, amelytől az (1) bekezdésben foglaltak alapján a rehabilitációs ellátás megállapításra kerülne rendszeres pénzellátásban részesül, a rehabilitációs ellátás a rendszeres pénzellátás megszüntetésének napját követő naptól állapítható meg.
Mivel a benyújtás napja és az ellátás megítélésének napja nem azonos, egyes speciális esetekben a kérelem benyújtásának időpontjában gyermekgondozási díjban részesülő személy is jogosult lehet az ellátásra.
IV. Feladat
A IV. feladatban hét részfeladattal – esettanulmányokkal – találkoztak a résztvevők. Ahol szintén a hiányzó szövegrészeket kellett kiegészíteni a rendelkezésre álló kínálatból. Az esettanulmányban szereplő valamennyi munkavállaló kiküldetés keretében Csehországban került foglalkoztatásra. A kiküldött munkavállalók biztosítási jogviszonya továbbra is Magyarországon állt fenn, azonban a tárgyhavi jövedelmük Csehországban esett adókötelezettség alá.
A maximális 20 pontot a résztvevők 11 százaléka szerezte meg.
A legtöbb bizonytalanság a C és D kérdést kísérte, így ennek megoldását mutatjuk most be.
Idézett feladat:
A feladatokban foglalt információk alapján a válaszlehetőségek közül keresse meg a szövegből hiányzó részeket és egérrel húzza be a megfelelő helyre. (A helyes kiegészítéseket kék színnel jelöltük)
C
Vas Pál munkaszerződés szerinti alapbére bruttó 600.000.- Ft/hó. A munkavállaló 2024. július hónap minden munkanapját ledolgozta, az alapbérén felül pedig még további 41.379.- Ft műszakpótlékban részesült. A munkavállaló 2024. július havi járulékalapot képező jövedelme 600.000.- Ft, melyet 111.000.- Ft társadalombiztosítási járulék- és 78.000.- Ft szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség terhel.
Jogszabályi alap: „600.000.- Ft”, Tbj. 27. § (1) bekezdés b) pont, ba) alpontja „111.000.- Ft” Tbj. 25. § (1) bekezdése „78.000.- Ft” Szocho tv. 1. § (3) bekezdés a) pontja és 2. § (1) bekezdése
D
Fa Károly munkaszerződés szerinti alapbére bruttó 575.000.- Ft/hó. A munkavállaló 2024. július hónap minden munkanapját ledolgozta, az alapbérén felül pedig még további 39.655.- Ft műszakpótlékban részesült. A munkavállaló 2024. július havi járulékalapot képező jövedelme 576.601.- Ft, melyet 106.671.- Ft társadalombiztosítási járulék- és 74.958.- Ft szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség terhel.
Jogszabályi alap: „576.601.- Ft” Tbj. 27. § (1) bekezdés b) pont, ba) alpontja, 2023. évi 64. számú Hivatalos Értesítő pp. 6708 „106.671.- Ft” Tbj. 25. § (1) bekezdése „74.958.- Ft” Szocho tv. 1. § (3) bekezdés a) pontja és 2. § (1) bekezdése
V. Feladat
A V. feladatban egy esettanulmánnyal találkoztak a versenyzők. Az eset megismerését követő feladat, hogy el kellett végezni a munkavállaló 2024. július és augusztus havi bérszámfejtését és válaszolni 19 kérdésre. A maximális 30 pontot senki nem érte el, a legjobb eredmény 28 pont volt, amelyet a versenyzők 1 százaléka ért el.
Idézett feladat:
Takács Róbert 2024. július 01-je óta teljes munkaidős munkaviszonyban, kézi csomagoló munkakörben (FEOR: 9225) dolgozik a Bestpakk Kft-nél. A munkavállaló munkaszerződése határozatlan idejű, melyben három hónap próbaidő került kikötésre.
A munkavállaló részére a nettó bér és egyéb járandóságok kifizetése tárgyhót követő hónap 09. napján átutalással történik.
Az alábbi kiegészítő információk alapján végezze el a munkavállaló 2024. július és augusztus havi bérszámfejtését és válaszoljon a kérdésekre.
Kiegészítő információk:
- A munkavállaló munkaszerződés szerinti alapbére bruttó 1.890.- Ft/óra.
- A munkáltató tevékenysége és a munkavállaló munkaköre több műszakos.
- A munkáltató a munkavállalót háromhavi munkaidőkeretben, egyenlőtlen munkaidő-beosztással foglalkoztatja. A munkaidőkeret kezdő időpontja: 2024. július 01., befejező időpontja: 2024. szeptember 30. A munkaidőkeretben teljesítendő munkaidő tartama 520 óra.
- Munkáltatónál a munkanap megszakítás nélküli huszonnégy óra, amely reggel 6:00 órától másnap reggel 6:00 óráig tart. Ehhez igazodva a hét megszakítás nélküli százhatvannyolc óra, amely hétfő reggel 6:00 órától következő hétfő 6:00 óráig tart.
- A munkavállalónak munkaidő hétfőtől vasárnapig beosztható.
- A beosztás szerinti munkaidő 6:00-18:00 óráig (nappal) vagy 18:00-6:00 óráig (éjszaka) tart, a munkaközi szünet része a munkaidőnek.
- A munkavállaló 2024. augusztus 13-án, a beosztás szerinti munkaidejének leteltét követően a munkáltatói jogkör gyakorlójával közölte a próbaidő alatti, azonnali hatályú felmondását.
- A munkavállaló 2024. július és augusztus havi munkaidő-beosztása a következő:
9. A munkavállaló 2024. július 15-től 2024. július 16-ig, valamint 2024. július 25-én szabadságon volt.
10. A munkáltató órában tartja nyilván a munkavállaló szabadságát.
11. Takács Róbert és felesége közös háztartásban nevelik két vér szerinti gyermeküket, akik közül a fiatalabb 2009-ben, míg az idősebb 2006-ban született. Az idősebb gyermek 2024. júniusában sikeres érettségi vizsgát tett, ezzel gimnáziumi tanulmányait befejezte, szeptembertől egyetemen tanul tovább.
12. A családi kedvezményt teljes egészében Takács Róbert érvényesíti, aki a munkáltatónak belépésekor leadott, szabályosan kitöltött adóelőleg-nyilatkozatában kérte a kedvezmény maximális összegének érvényesítését.
13. A munkavállaló belépésekor nyilatkozott a gyermek után járó pótszabadság igénybevételéről.
14. A munkáltató megtéríti a munkavállaló saját gépjárművel történő munkába járásának költségét. A költségtérítés összege 45.- Ft/km, amelynek kifizetése havonta utólag a munkabérrel együtt történik. A munkavállaló nyilatkozata alapján a munkába járás a lakóhelyéről történik, a lakóhely és a munkahely közötti, közforgalmi úton mért oda-vissza távolság 54 km.
15. A munkavállalót bérpótlék az Mt. általános szabályai szerint illeti meg, felek az Mt. általános szabályaitól eltérő megállapodást nem kötöttek.
16. A munkavállaló a fent felsorolt távolléteken kívül minden munkanapját ledolgozta.
17. A munkavállaló 1983. augusztus 14-én született.
18. A munkavállalót pótlékátalány és teljesítménybér nem illeti meg.
19. A kft. a munkavállaló után érvényesíti a szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók utáni szocho kedvezményt.
20. A kft. nem tartozik Kollektív Szerződés hatálya alá.
21. A kft. nem tartozik a kisvállalati adó hatálya alá.
22. A kft. nem tb kifizetőhely.
Az V. feladat egyik részlete szakmai vitát generált:
Az esettanulmányban rögzített adatok szerint (11. pont) „Az idősebb gyermek 2024. júniusában sikeres érettségi vizsgát tett, ezzel gimnáziumi tanulmányait befejezte, szeptembertől egyetemen tanul tovább.”
A feladat megoldásához szükséges egyik alapkérdés, hogy júliusban fennállt-e a gimnazista korú gyermek tanulói jogviszonya, így megilletik-e a szülőt az ezzel járó kedvezmények?
A 2011. évi CXC. Nemzeti Köznevelési törvény szerint a gimnáziumi tanulói jogviszony megszűnik: 53§ (2) c) gimnáziumi tanulmányok esetén az utolsó évfolyam elvégzését követő első érettségi vizsgaidőszak utolsó napján. A gimnáziumi érettségi időszak utolsó napjáról a 2023/2024-es tanév vonatkozásában a 30/2023. (VIII. 22.) BM rendelet 2. § (2) bekezdése és az 1. melléklet 4. pontja rendelkezik, amely szerint a 2024 május–júniusi szóbeli érettségi vizsgák időszaka: „2024. június 17. – július 3.”
Tehát az idén május-júniusi érettségi időszak július 3-án ért véget, ami alapján a tanulói jogviszony júliusban még fennállt, tehát a szülőt megilletik az ezzel járó kedvezmények.
Összefoglalás
Az idei 3. forduló lezárását követő Bérügyviteli Klubban minőségbiztosítási visszajelzést kértünk a résztvevőktől. A visszajelzések megerősítették, hogy a rendezvényt kimondottan annak magas szakmai színvonala miatt látogatják. Az egyes fordulót követő összefoglaló anyagokat a visszajelzést adók nagy része követi, a verseny honlapjának látogatottsága is arról árulkodik, hogy a versenyzők részvétele nem zárul le a válaszok beküldésével.
A visszajelzéseknek megfelelően – jóllehet a vitás kérdések elkerülése érdekében vonzó alternatíva lenne a kérdések nehézségi fokán csökkenteni – a jövőben is igyekszünk olyan témákat választani, amelyekkel a versenyzők ritkábban találkozhatnak a mindennapi tevékenységük során. A versenyek egyes fordulói között meginduló közös gondolkodás, a versenyzői észrevételek cseréje, adott esetben a feladatok értékelésének szükséges és indokolt módosítása is azt jelenti a számunkra, hogy a bérügyviteli szakma, valódi tartalommal bíró, izgalmaktól sem mentes rendezvénysorozatának lehetünk gazdái.
A 3. forduló lezárását követően, a legalább 25 pontos teljesítményt nyújtó több száz versenyző között, október 8-án kisorsoltuk a 6 db 15 ezer forint értékű ajándékutalványt, valamint a 4 db ajándékcsomagot, amelyekkel a NEXON jutalmazta a szerencsés nyerteseket.
Ajándékutalványt nyert (és hozzájárult neve megjelentetéséhez):
- Berta Marianna
- Feró Csilla
- Károly Judit
Ajándékcsomagot nyert (és hozzájárult neve megjelentetéséhez):
- Búsné Kerti Mária
- Fábián Áron
- Kocsis Gabriella
