OBB 2021 – a 3. forduló tanulságai

A 2021. szeptember 15-ével lezárt harmadik forduló után meglepően kevés észrevételt kaptunk. Egyikre-másikára már – az online formában – szeptember 30-án megtartott bérügyvitelei klubon is reflektáltunk.

Továbbra is arra biztatjuk a versenyzőket, hogy bátran osszák meg velünk kérdéseiket, észrevételeiket, mert az OBB-nek, mint közösségi tudásfórumnak az egyik fontos küldetése, hogy felszínre kerüljenek az esetleges eltérő jogértelmezések és bérszámfejtési gyakorlatok, s elősegítsük a jogkövető praxisok kialakulását és alkalmazását.
A fentiek után vegyük sorra a harmadik fordulóhoz kötődő véleményeket és hozzászólásokat.

Észrevételek, felvetések

A 20 pontot érő első feladatsor első kérdése a biztosítási jogviszonyt állította fókuszba. Egy kft. társadalombiztosítási jogviszonyt megalapozó egyszeri eseti megbízási szerződéskötése kapcsán azt firtatta a feladat, hogy a kft. köteles-e, s milyen formában a biztosítási jogviszonyt bejelenteni.

Az észrevételt megfogalmazók között volt olyan versenyző, aki helyesnek vélte, hogy:

• a kft. nem köteles bejelenteni a biztosítási jogviszonyt, ha a magánszemély a kifizetéskor írásban nyilatkozik, hogy a megbízási szerződése mellett rendelkezik heti 40 órás munkaviszonnyal.

Egy másik versenyző az alábbi állítást tartotta elfogadhatónak:

• a kft. nem köteles bejelenteni a biztosítási jogviszonyt, ha a magánszemély a kifizetéskor írásban nyilatkozik, hogy másik kifizetőnél választott tisztségviselőként biztosított.

Ez utóbbi kapcsán a „Biztosítottak (pénzbeli és egészségügyi ellátásra)” című – 2021. 01. 11-én közzé tett – írásban foglaltakra hivatkozott, mely szerint „A biztosítottak – fő szabály szerint – a társadalombiztosítás valamennyi ellátására jogosultságot szerezhetnek, így lehetőségük van a természetbeni ellátásokon túl a pénzbeli ellátások igénybe vételére is, ezzel biztosítva lehetőséget a betegség és anyaság esetén fellépő keresetveszteség enyhítésére is. A biztosítás az alapul szolgáló jogviszony kezdetétől annak megszűnéséig áll fenn, tehát, amíg a lentebb felsorolt alapjogviszonyban áll valaki, úgy a társadalombiztosítás szempontjából biztosítottnak tekintendő. Egyes esetekben azonban az ellátások teljes körére jogosultságot nyújtó biztosítási kötelezettség létrejöttéhez az alapul szolgáló jogviszonyon felül (pl: szövetkezeti tagság, mezőgazdasági őstermelő) további jövedelmi, vagy egyéb feltételek is szükségesek”.

Álláspontja helyességét bizonyítandó hivatkozott a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő – Biztosítottak (pénzbeli és egészségügyi ellátásra)  oldalon található cikk „11. a választott tisztségviselők” című fejezetére is, idézve, hogy „A következő felsorolásban szereplő szervezetek választott tisztségviselői akkor minősülnek a teljes ellátásokra jogosító biztosítottnak, ha a magyarországi foglalkoztató által meghatározott munkát Magyarországon vagy az Európai Unió szociális biztonságról szóló közösségi rendelete hatálya alá tartozó tagállamban vagy kétoldalú szociális egyezmény hatálya alá tartozó államban végzik és díjazásuk (járulékalapot képező jövedelemnek minősülő tiszteletdíjuk) eléri a minimálbér harminc százalékát, vagyis 2020. január 1-jétől a havi 48.300,- Ft-ot”.

Szakértőink azonban – maguk mögött tudva az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény vonatkozó normaelemét (Kihirdetve: 2017. XI. 22. A veszélyhelyzet ideje alatt eltérő rendelkezéseket kell alkalmazni. Lásd: 140/2020. (IV. 21.) Korm. rendelet, 318/2021. (VI. 9.) Korm. rendelet 1. §, 2021. évi XCIX. törvény 131. §, 560/2021. (IX. 30.) Korm. rendelet 7. § (1).) – kitartottak korábbi álláspontjuk mellett, mert szerintük a kft. csak az alábbi két esetben nem köteles bejelenteni a biztosítási jogviszonyt:

• a kft. nem köteles bejelenteni a biztosítási jogviszonyt, ha a magánszemély a kifizetéskor igazolja, hogy a megbízási szerződése mellett rendelkezik munkaviszonnyal;
• a kft. nem köteles bejelenteni a biztosítási jogviszonyt, ha a magánszemély a kifizetéskor igazolja, hogy a megbízási szerződése mellett társas vállalkozóként biztosított.

Vagyis a nyilatkozat nem elegendő, a másik tb-biztosítási jogviszonyt igazolni szükséges, mivel az Art. 1. számú melléklet 11. pontja kimondja:

A 30 pontot érő első feladatsor 3/A feladata egy olyan kft-vel foglakozott, amelynek tulajdonosa személyesen közreműködik a kft tevékenységében, könyvelési feladatokat végez. A tevékenység elvégzésére sem munkaszerződést, sem megbízási szerződést nem kötöttek a kft-vel. A tulajdonosnak ezen jogviszonyán kívül van egy napi 6 órás munkaviszonya, ami – a feladatban megadott paraméterek szerint – a kft-ben lévő jogviszonyával párhuzamosan jelenleg is fennáll.

A feladatban foglaltak és kiegészítő információk figyelembe vételével – többek között – meg kellett állapítani, hogy:

• mennyi a tulajdonost terhelő társadalombiztosítási járulék összege
• mennyi a tulajdonos részére kifizetésre kerülő nettó jövedelme
• mennyi a kft-t terhelő közteher fizetési kötelezettség a tulajdonos részére járó teljes jövedelem után

A szakértők szerint az egyes összegek kiszámításánál a táppénz utolsó két napját is figyelembe kell venni a járulékfizetés alsó határ figyelésénél.

Egyes versenyzőink szerint viszont nem kell figyelembe venni, mert: „Abban az esetben, ha a táppénzes időszakra nem jár kifizetőhelyi ellátás, a táppénzes papír alapján, biztosítottsága ezekre a napokra szünetel”. A véleményüket megfogalmazó megjelölte a „tiszta forrást” is, pl. [NAV – Munkáltatóknak! A munkaviszonyban foglalkoztatott járulékfizetési alsó határa (gov.hu)], amelyet felhasznált szakértőinkkel ellentétes álláspontja kialakításához.

A hivatkozott dokumentumban valóban az szerepel, hogy a járulékfizetési alsó határ megállapítása során: „Ha a munkaviszonyban álló biztosított

• biztosítotti jogviszonya hónap közben kezdődött vagy szűnik meg,
• biztosítotti jogviszonya a hónap egészében nem áll fenn a biztosítás szünetelése miatt (Tbj. 16. § alapján) vagy
• az adott hónapban táppénzben, baleseti táppénzben részesül, vagy tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén fizetési nélküli szabadságot vesz igénybe, akkor

a járulékfizetési alsó határ meghatározásakor ezeket a naptári napokat figyelmen kívül kell hagyni”.

Álláspontját alaposan alátámasztó versenyzőnk idézte még a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 16. §-t is (Kihirdetve: 2019. XII. 18. A veszélyhelyzet ideje alatt eltérő rendelkezéseket kell alkalmazni. Lásd: 144/2020. (IV. 22.) Korm. rendelet 5. § (4), 7. § (4), 10. § (4).), mely szerint: „Szünetel a biztosítás:

a) a fizetés nélküli szabadság ideje alatt, kivéve, ha
aa) a fizetés nélküli szabadság idejére csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj, gyermekgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátás vagy gyermeknevelési támogatás kerül folyósításra, vagy
ab) a fizetés nélküli szabadságot tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén veszik igénybe,
ac) azt önkéntes tartalékos katonai szolgálat teljesítése céljából veszik igénybe,
b) az igazolatlan távollét időtartama alatt,
c) a munkavégzési (szolgálatteljesítési) kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt, kivéve, ha a munkavégzés alóli mentesítés idejére a munkaviszonyra vonatkozó szabály szerint átlagkereset jár, vagy munkabér (illetmény), átlagkereset (távolléti díj), táppénzfizetés történt,
d) a letartóztatás tartama alatt, kivéve, ha a letartóztatottat jogerősen felmentették, vagy a bíróság jogerős vagy végleges határozatában, valamint az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható határozatában a büntetőeljárást megszüntette; továbbá a szabadságvesztés tartama alatt, kivéve, ha az elítéltet utóbb a bíróság jogerősen felmentette (ide nem értve a fogvatartott által a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló törvény szabályai szerint létesített, a 6. § szerint biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyt),
e) az ügyvédi tevékenység szünetelésének ideje alatt, a közjegyző, a szabadalmi ügyvivő kamarai tagságának szüneteltetése alatt,
f) az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének ideje alatt,
g) az állategészségügyi szolgáltató tevékenységet végző állatorvos tevékenységének szünetelése alatt,
h) az a)-g) pontban nem említett olyan esetben, amikor külön jogszabály, vagy egyéb, a jogviszonyra vonatkozó szabályozás szerint a biztosítás alapjául szolgáló jogviszony szünetel”.

De hiába az alapos és jogtiszta forrásokra való hivatkozás, szakértőink – elismerve a leírt és hivatkozott normaelemek pontosságát és igazát – arra mutattak rá, hogy a felidézett szabályok akkor lennének relevánsak, ha munkáltatóról és munkavállalóról beszélne feladat.

De a mivel a feladatban szereplő tulajdonos a kft. tevékenységében való részvételre sem munkaszerződést, sem megbízási szerződést nem kötött a társasággal, így a törvényi előírások alapján társas vállalkozónak minősül.

Így a társas vállalkozóra vonatkozó járulékfizetési szabályokat kell vizsgálni, nem a munkaviszonyra vonatkozókat. Itt egy főállású társas vállalkozó keresőképtelenségéről beszélünk.

A Tbj. 39. § (3) bekezdése kimondja, hogy:

Mint a fentiekből látható, a jogszabály kifejezetten kiemeli, hogy a járulékalap alsó határa után csak abban az esetben nem kell megfizetni a tb-járulékot (valamint a minimum szochót és a szkhj-t sem), ha a társas vállalkozó a keresőképtelenségére tekintettel táppénzben részesül.

Vagyis azon napokkal, amikor ugyan keresőképtelen, de jogosultság híján táppénzre nem jogosult, ezért táppénzt nem folyósítanak a részére, a járulékalap alsó határa nem csökkenthető, ezekre a napokra a minimum járulékot (szochót, szkhj-t) meg kell fizetni. Ebből következően a táppénz nélküli keresőképtelen napokon a biztosítása sem szünetel.

A harmadik forduló kapcsán visszaköszönt az „örökzöldnek” számító kerekítés kérdése is.

Most is volt olyan versenyző, aki emiatt vesztett pontot.
Tehát hiába jó a számítási logika, ha rosszul alkalmazzuk a kerekítési eljárást, akkor hibás eredményt kapunk.

Vagyis a 30 pontot érő első feladatsor 3/A feladatában szereplő feladatban, amelyben meg kellett állapítani, hogy:

• mennyi a tulajdonos részére 2021.06. hónapra járó bruttó jövedelem összege”
• mennyi a tulajdonost terhelő személyi jövedelemadó összege,
• mennyi a tulajdonost terhelő társadalombiztosítási járulék összege,
• mennyi a tulajdonos részére kifizetésre kerülő nettó jövedelme,
• mennyi a kft-t terhelő közteher fizetési kötelezettség a tulajdonos részére járó teljes jövedelem után”

a havi összeget el kellett osztani az adott hónap naptári napjainak számával, majd szorozni azon naptári napok számával, melyre a társas vállalkozó jogosult a tagi jövetelemre. Ilyen esetben mindig a végeredményként kiszámolt összeget kell egész számra kerekíteni.

A számolási, kerekítési eljárás ugyanaz, mint amikor a munkavállaló havibéréből számoljuk ki az adott időszakra jutó alapbért. Ott sem az egy órára jutó összeget kerekítjük, aztán szorozzuk az érintett időszak óraszámával, hanem az Mt. alapján az egy órára jutó – kerekítés nélküli – összeget szorozzuk az érintett időszak óraszámával, ezt követően kerekítünk.
Vagyis a gyakorlatban mindkét esetben ugyanaz az osztási, szorzási és kerekítési folyamat.

A 15 pontot érő negyedik, feleletválasztós kérdéssor 11. kérdése azt tudakolta, hogy: „Határozza meg, hogy a felsoroltak közül melyik esetben kell nyugdíjjárulékot fizetni:
a) munkaviszonyból származó jövedelem;
b) rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés;
c) elmaradt végkielégítés”.
Észrevételeit papírra vető kérdező versenyző, aki mindenek előtt köszönetet mondott a szervezőknek („Először is szeretném megköszönni a munkájukat, aminek köszönhetően lehetőségünk nyílik részt venni a bajnokságban, ahol számos izgalmas téma és feladat van, ami nem szakmabeliként igazán különleges kihívás” Köszönjük! 🙂 ) úgy vélte, hogy nem volt egyértelmű a feladat. Véleménye szerint a kérdésben a „csak” szónak is szerepelni kellett volna.

Sokszor elmondtuk, hogy igyekszünk szabatosan, félreérthetetlenül fogalmazni, mellőzve a félrevezető információkat, ezért most is azt kell válaszolnunk a felvetésre, hogy a 11. kérdés esetében is követtük a jogszabályi rendelkezéseket (Tbj. 27. §; 37. §), ezért az észrevételt nem tartjuk jogosnak.

Előzőekben meghivatkozott versenyzőnk a 15 pontot érő ötödik, igaz-hamis kéréssor 3. kérdéséhez is fűzött észrevételt, mivel „azért jelöltem a hamis válaszlehetőséget, mert aki a tavaszi félévben fejezi be a tanulmányait, nekik legjobb tudomásom szerint március 31-ig érvényes a diákigazolványuk, tehát nekik május 16-tól kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetniük”.

A kérdés a következőképpen hangzott:
„Amennyiben a volt nappali tagozatos diák nem tanul tovább, illetve nem helyezkedik el – és egészségügyi ellátásra más jogcímen, például szociálisan rászorultként sem jogosult –, akkor december 16-ától kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie”.

Ha a volt nappali tagozatos diák nem tanul tovább, illetve nem helyezkedik el – és egészségügyi ellátásra más jogcímen, például szociálisan rászorultként sem jogosult –, akkor december 16-ától, azaz a diákigazolvány lejárta utáni 46. naptól kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie.

Erről részletesen is olvashatunk a NAV weboldalán található, 2021.07.13-án, a Tbj. tv. normái szerint publikált cikkben.

„Meddig vagyok jogosult ingyenes orvosi ellátásra, ha befejeztem a tanulmányaimat?

Az ingyenes orvosi ellátás nem a tanév végéhez, hanem a diákigazolvány érvényességéhez igazodik. A tanulói, hallgatói jogviszony megszűnése után a diákigazolvány október 31-éig érvényes. Ez után még további 45 napig jár az ellátás, ha a jogviszony a megszűnése előtt legalább 45 napig folyamatos volt.

Ha a volt nappali tagozatos diák nem tanul tovább, illetve nem helyezkedik el – és egészségügyi ellátásra más jogcímen, például szociálisan rászorultként sem jogosult –, akkor december 16-ától, azaz a diákigazolvány lejárta utáni 46. naptól kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie. Ez idén havonta 8 000 forint, naponta 270 forint.

A járulékfizetést a tanulónak, hallgatónak – a korábbi gyakorlattal ellentétben – nem kell bejelentenie, azt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) automatikusan előírja a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő adatszolgáltatása alapján.

Az egészségügyi szolgáltatási járulékot – átutalással vagy csekken – a tárgyhónapot követő hónap 12-éig, tehát januárra például február 12-éig kell befizetni a NAV Egészségügyi szolgáltatási járulék beszedési számla elnevezésű, 10032000-06055826 számú számlára. Átutaláskor a közlemény rovatban az adóazonosító jelet kell feltüntetni.

Lehetőség van arra is, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékot a volt diák helyett – hozzájárulásával és a NAV jóváhagyásával – más személy vagy szervezet fizesse meg.”

Meg kell azonban jegyezni, hogyha a versenyző mégsem a tavaszi (azaz második) félévre, hanem a 2020/2021-es tanév (első) őszi félévére gondolt, akkor a diákigazolvány – az őszi félévet követően – március 31-én járt le, akkor pedig onnan kezdődik a határidő számítása és nem december 16-tól kell egészségügyi járulékot fizetni.
A feladat készítője viszont az aktualitáshoz, tehát nem az ún. keresztféléves” képzéshez, hanem a 2020/2021-s tanév hagyományos befejezéséhez igazította a kérdést, így annak alapján fogalmazta meg a feladatot, s jelölte meg helyesnek/igaznak a december 16-ai időpontot!
A fentiekből is látható, hogy igyekezni kell pontosan fogalmazni, mert a „tavaszi”, illetve az „őszi” félév, valamint a „hagyományos tanév” nem feltétlenül ugyan azt jelenti az érdekeltek számára.

Az OBB eddig is sok izgalmat hozott és számos szakmai kérdést vetett fel. Az eredmények alapján látható, hogy az élbolyban érdekfeszítően alakul a verseny, mert az első három forduló után két résztvevő áll az élen 253 ponttal és a harmadik helyezett is csak egy ponttal van lemaradva tőlük.
A három fordulót követően az első tízben minden versenyző 244 pontnál magasabb pontszámmal rendelkezik. A századik helyen álló résztvevő is 177 pontot tudhat magáénak.

Már javában folyik a negyedik forduló, ami október 15-én zárul. 

Az idei versenyt lezáró ötödik, jelenléti fordulót terveink szerint november 12-én a Budapesti Gazdasági Egyetemen tartjuk.