A felmondással összefüggő „munkaiszony” esete és mások

/Kategória:

A május 15-én elindított második forduló lezárása után – elsősorban a rutinos, a nagyon alapos ismeretekre vágyó – versenyzőinktől kaptunk kérdéseket és észrevételeket.
A beérkezettek között vannak ismételten vissza-vissza térő felvetések is, amelyeket néhány nagyon tapasztalt résztvevő rendre szóvá tesz, s úgy tűnik, nem tudnak fölötte napirendre térni. Ilyennek számít a 100 %-os szocho-kedvezmény esete, amellyel összefüggésben rendre elmondjuk álláspontunkat, miszerint ilyenkor nem jár szakképzési kedvezmény.

Észrevételek, felvetések

MÁSODIK ÉS HARMADIK FELADAT
A 20 pontot érő második feladatban Balog Bendegúz került a fókuszba, aki 30. születésnapja óta (2019.12.01.) – más munkaviszonya mellett –, mint az Autókárpit Bt. beltagja, főtevékenységként járműtakarítói tevékenységet végez a Bt-ben. A tevékenységre sem munkaszerződést, sem megbízási szerződést nem kötöttek.
Felesége 2021.02.17-én hármas ikreket szült. A teljes családi kedvezményt Balog Bendegúz veszi igénybe a tagi jövedelméből megosztás nélkül. A tagi jövedelem nettó összegét készpénzben veszi ki a vállalkozásból.

Balog Bendegúz könyvelője elkészítette 2021. januárra és februárra a számfejtést, amihez a feladat kérdései kapcsolódtak.
Az alapfeladat szerint 2021. január hónapra Balog Bendegúz részére 147.300 forint tagi jövedelmet számfejtettek.

Egyik versenyzőnk éppen azt feszegette, hogy „ha a tagi jövedelem 147.300 forint és az abból levont összeg helyesen 2.534 forint, akkor, hogy jön ki helyes megoldásnak a 144.765 forintos összeg”.
Mivel a feladat meghatározásában szerepelt, hogy Balog Bendegúz „A tagi jövedelem nettó összegét készpénzben veszi ki a vállalkozásból”, ezért helyes megoldásnak azt tekintettük, hogy 2021. január hónapra a Balog Bendegúz részére számfejtett 147.300 forint tagi jövedelemből levonásra került 0 forint személyi jövedelemadó és 2.534 forint társadalombiztosítási járulék. Balog Bendegúz nettó kifizetett tagi jövedelme 2021. januárra tehát 144.765 forint. Az Autókárpit Bt. Balog Bendegúz 2021. januári tagi jövedelme után 0 forint szociális hozzájárulási adót és 0 forint szakképzési hozzájárulást köteles megfizetni.

A 30 pontot érő harmadik feladat Tóth Töhötöm ügyeivel foglalkozott, akinek „két napi 4 órás munkaviszonya közül az egyik a Bolthálózat Kft-nél áll fenn, ahol pultfeltöltői munkakörben foglalkoztatják .. munkaszerződése határozatlan időre szól … havibére 130.000,-Ft. … a nettó béreket utalással fizetik ki”. A részletes kiegészítő információk alapján el kellett készíteni a munkavállaló számfejtését és válaszolni kellett a feltett kérdésekre.

A megoldás kapcsán egyik versenyzőnk azt feszegette, hogy „miért nem 23 osztószámot használtak … a fizetett ünneppel nem kell számolni?”
A helyes válasz megtalálásához az Mt-re kell hivatkozni, amelynek releváns pontjai az alábbiak szabályokat tartalmazzák:

„136. § (3) A havi alapbér meghatározott időszakra járó részének számításánál a havi alapbérnek a hónapban irányadó általános munkarend szerinti egy órára eső összegét szorozni kell az adott időszakra eső általános munkarend szerinti teljesítendő órák számával. 97. § (2) Általános munkarend: a munkáltató a munkaidőt heti öt napra, hétfőtől péntekig osztja be. 146. § (3) A munkavállalót távolléti díj illeti meg … d) óra- vagy teljesítménybérezés esetén a napi munkaidőre, ha az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti nap miatt csökken a teljesítendő munkaidő”.

A feladat a fentiekre tekintettel készült!

A 3. feladatban érintett Tóth Töhötöm felmondási idejével kapcsolatban írásban, de – a május 21-iki bérügyviteli klubon – szóban is sokan kifejtették véleményüket, illetve a feladatban alkalmazott megoldás miatt, egyet nem értésüket.

A munkavállaló munkaviszonyát 2021.03.05-ével kezdődően mondta fel a munkaadó, akit a felmondási idő második felére fel is mentett a munkavégzési kötelezettség alól.
A feladat készítése során az Mt. 68. § (1) és 69. § (1)-(2) bekezdésben foglaltakat vettük alapul, amely szerint:

68. § (1) A felmondási idő legkorábban a felmondás közlését követő napon kezdődik. 69. § (1) A felmondási idő harminc nap. (2) A munkáltató felmondása esetén a felmondási idő a munkáltatónál munkaviszonyban töltött a) három év után öt nappal, b) öt év után tizenöt nappal, c) nyolc év után húsz nappal, d) tíz év után huszonöt nappal, e) tizenöt év után harminc nappal, f) tizennyolc év után negyven nappal, g) húsz év után hatvan nappal meghosszabbodik.

A helyes megoldás megtalálását – felmondás közlésekor a már megszerzett munkaviszony idejét kell vizsgálni, és nem kell számolni a felmondási idő alatt majd megszerzésre kerülő munkaviszony idejével – az nehezítette, hogy az alkalmazott számítási logikát nem elsősorban az Mt. normaelemeiből lehet levezetni, hanem a szakmai praxisban kialakult (ügyvédi, munkajogászi és bérszámfejtői) gyakorlatból. Hozzá kell tenni, hogy számos technikai nehézséget indukálna, ha a felmondási idő hosszát nem a felmondás időpontjáig terjedő munkaviszony időtartama határozná meg.

Többen érveltek úgy, hogy a „felmondást egy csomagként kellene kezelnünk”, ezért „mert a jogalkotó szándéka, hogy a végkielégítéssel együtt kezelendő a felmondási idő számítása”, amit „… a munkaviszonyban töltött idő alapján kell meghatározni és nem a felmondás pillanatában elért munkaviszonyban töltött idő szerint”. Logikusnak tűnhet ez az érvrendszer is, de ezt a gyakorlatot folytató versenyzőinknek azt javasoljuk, hogy – a szolgáltatás világában elfogadott módszereknek megfelelően – egy „kicsomagolást” lenne célszerű elvégezni, és a felmondás időpontjáig megszerzett munkaviszonyt indokolt alkalmazni a felmondási idő számításánál. Ha nem ezt a gyakorlatot folytatjuk, akkor számos élethelyzet okozta felmondási szituációt nem tudnánk kezelni.

Ennek alátámasztására egy további példát is bemutatunk:
Előfordul(hat), hogy a munkáltatói felmondás esetén elválik egymástól a felmondás közlése és a felmondási idő kezdete, mert pl. a munkavállaló keresőképtelen állományban van. Ha egy ilyen munkavállalónak a munkaviszonya 2018.07.15-én kezdődött, a munkáltató a felmondását 2021.06.05-én (a keresőképtelenség időtartama alatt) közli, akkor a felmondásba 30 nap felmondási idő kerül azzal a kiegészítéssel, hogy a felmondási idő a keresőképessé válás napján kezdődik.
Ha ez a munkavállaló 2021.06.23-án válik keresőképessé, akkor ezen a napon kezdődik a felmondási ideje és az eredeti felmondás alapján a munkaviszonya 2021.07.22-én szűnik meg. Ebben az esetben – később kezdődő felmondási idő miatt – már a felmondási időn belül betölti a 3 év munkaviszonyát. Ebben az esetben is marad a 30 nap felmondási idő, nem válik jogosulttá a munkavállaló a 35 nap felmondási időre, a munkáltatónak nem kell módosítania a felmondását.

Összefoglalva a felmondással kapcsolatos álláspontunkat: a felmondási idő hosszának meghatározásakor a munkaviszonyban töltött idő vehető figyelembe, ebből következően a munkáltatói felmondás közlésekor a már megszerzett munkaviszony idejét kell vizsgálni, és nem kell számolni a felmondási idő alatt majd megszerzésre kerülő munkaviszony idejével.

A 3. feladatban – Tóth Töhötöm kapcsán – azt is ki kellett számolni, hogy „mennyi a kifizetőt terhelő szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség a munkavállaló részére járó teljes számfejtett jövedelem után”?

Ehhez is érkezett észrevétel, amelyhez – a feladatok megoldásánál bemutatott levezetésen túl – csak azt tudjuk hozzátenni, hogy a feladatban 2021.03-ra – az átmeneti rendelkezések figyelembe vételével – még érvényesíthető volt a szociális hozzájárulási adóból a tartós álláskeresők után 3. évben, valamint a szakképzetlen munkakör betöltése alapján járó kedvezmény is.

A feladatban a szakképzetlen munkakör alapján igénybe vehető kedvezmény volt a magasabb, ezért ezt vettük figyelembe:

  • Szociális hozzájárulási adó alapját képező jövedelem: 162.119,-Ft
  • Számított szociális hozzájárulási adó: 162.119 * 15,5% = 25.128,-Ft
  • Szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető kedvezmény (szakképzettséget nem igénylő munkakör): (155.619 – 16.545 – 10.500) * 7,75% + 6.500 * 7,75% = 10.468,-Ft
  • Ténylegesen fizetendő szociális hozzájárulási adó: 25.128 – 10.468 = 14.660,-Ft
  • Szociális hozzájárulási adó kiegészítés 2021. április hónapra: [(50.220 / 30 * 4) – 6.500] * 15,5% = (6.696 – 6.500) * 15,5 % = 30,-Ft

Összesen fizetendő szociális hozzájárulási adó: 14.660 + 30 = 14.690,-Ft

Kérés, javaslat: A feladatok végén mindig megtalálható a számítások pontos levezetése, kérjük, ezt szíveskedjenek figyelmesen átolvasni!

Több versenyző szólt hozzá a harmadik feladatban szereplő – a felmondási időre járó – távolléti díj számításához is. Szerintük „a felmondási időre járó távolléti díj összege a távollét kezdő időpontjában érvényes összeg, vagyis nem kell áprilisban más összegű távolléti díjjal számolni, annál is inkább, mivel márciusban megtörténik a kifizetés. A dolgozónak áprilisban már nem lesz 08-as bevallása sem, ezért a minimum járulék fizetési kötelezettséggel sem kell számolni”.

Az Mt. 148. § (1) bekezdése alapján:

148. § (1) A távolléti díjat a) az esedékessége időpontjában érvényes alapbér (136. §), pótlékátalány (145. §), b) az esedékesség időpontját megelőző utolsó hat hónapra (irányadó időszak) kifizetett ba) teljesítménybér (150. §), bb) bérpótlék (151. §) figyelembevételével kell megállapítani.

A távolléti díj számításakor külön kell választanunk a távolléti díjban szereplő alapbért és az esetleges távolléti díjemelő tényezőket. Havi bér esetén a távolléti díj 148. § (1) bekezdés a) pont szerinti részének meghatározásakor a 136. § (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni:

136. § (3) A havi alapbér meghatározott időszakra járó részének számításánál a havi alapbérnek a hónapban irányadó általános munkarend szerinti egy órára eső összegét szorozni kell az adott időszakra eső általános munkarend szerinti teljesítendő órák számával.

Ebből következően valóban a távollét kezdő napján érvényes alapbérrel kell számolni, de míg a 2021.03. hóra eső felmentési idő számításakor a távolléti díjban szereplő alapbér egy napi összegének meghatározásakor a márciusban, az április 1-4. közötti időszakra vonatkozó távolléti díj számításakor az áprilisban érvényes általános munkarend szerinti osztószámot kell alkalmaznunk.
Valóban nem lesz a munkavállalónak áprilisban már 08-as bevallása, de a márciusi 08-as bevallásban lesz eltérő időszakra (2021. áprilisra) vonatkozó 08-as és 09-es lapja is.

A 3. feladatban szereplő, a szociális hozzájárulási adóhoz és szakképzési hozzájáruláshoz kapcsolódó fizetési kötelezettség meghatározása sem volt egyértelmű minden versenyző számára.

Álláspontunk szerint a 2021.02 havi tagi jövedelem után fizetendő szociális hozzájárulási adót és szakképzési hozzájárulást a 2021.02.01-től érvényes minimálbér alapján kell számolni.
A hozzászólást megfogalmazó versenyző által becsatolt hivatkozás 2021.06.10. napjától érvényes. Ezt megelőzően a Szocho tv. 34. § 11. – a minimálbérre vonatkozó – pontja az alábbiakat mondta ki:

34. § 11. pont minimálbér: az év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege, kivéve az e törvény egyéni és társas vállalkozókra vonatkozó rendelkezéseiben említett minimálbért, amely a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel, ennek hiányában a tárgyhónap első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege;

A fentiek alapján, továbbá, mivel a feladatban szereplő főállású társas vállalkozó tevékenysége nem igényelt középfokú iskolai végzettséget/szakképzettséget, a szociális hozzájárulási adót és a szakképzési hozzájárulást 2021.02-ban a 161.000,-Ft 112,5%-a után volt köteles a társas vállalkozás megfizetni utána.

A 3. feladatban szereplő szabadságmegváltás összegének megállapításához is érkezett észrevétel, amely szerint „a munkáltató felmondás esetén a szabadság-megváltás számításakor a havi alapbér osztószáma a munkaviszony megszűnésének napját magában foglaló naptári hónap általános munkarend szerinti napjainak száma, nem pedig a felmentési idő kezdő napját magában foglaló hónap általános munkarend szerinti napjainak száma”.

A feladat készítése során az Mt. 121. § (1) bekezdését vettük alapul:

Mt. 121. § (1) A munkavállaló részére, ha munkaviszonya év közben kezdődött vagy szűnt meg – a 118. § (4) bekezdését kivéve – a szabadság arányos része jár.

Vagyis a szabadságmegváltás a munkaviszony megszűnésének napjáig jár. A fel nem használt szabadságot az Mt. 125. § alapján a munkaviszony megszűnésekor meg kell váltani:

Mt. 125. § A munkaviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt meg kell váltani.

Az általunk képviselt álláspont szerint a „megszűnésekor” kifejezés magára a tényre utal, nem a megszűnés napjára. Mivel a munkáltatói felmondás esetén az elszámolásnak és az igazolások kiadásának legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól számított 5. munkanapon meg kell történnie, ezért a szabadságmegváltás kifizetésének esedékessége is ehhez a naphoz kapcsolódik.

Érkezett kérdés a kamatmentesen adható fizetési előleggel kapcsolatban is. lenne. A kérdező szerint „a maximum adható összeg teljesen világos, de a legfeljebb hat havi visszafizetési kötelezettséggel gyűlt meg a gondom”.

A választ – indirekt módon – az Szja tv. vonatkozó normaeleme határozza meg:

Szja tv. 72. § (4) bekezdés g) (4) A jövedelem megállapításánál – az (1)-(3) bekezdésben foglaltaktól függetlenül – nem kell figyelembe venni a következő jogcímeken és a következő feltételekkel fennálló követelések utáni kamatkedvezményt: … g) olyan munkabérelőleg, amelynek folyósítása legfeljebb hat havi visszafizetési kötelezettség mellett, legfeljebb a folyósítás napján érvényes minimálbér havi összegének ötszörösét meg nem haladó értékben történik, azzal, hogy ha a munkáltató az általa az előzőek szerint folyósított munkabérelőleg visszafizetése előtt újabb munkabérelőleget folyósít, arra ez a rendelkezés nem alkalmazható;

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a folyósított munkabérelőleget a munkavállalónak a folyósítást követő 6 hónapon belül kell visszafizetnie a munkáltató részére.

NEGYEDIK ÉS ÖTÖDIK FELADAT

4. feladat – szolgálati járandósággal kapcsolatos – 11. kérdése úgy szólt, hogy:
A szolgálati járandóságban részesülő munkavállaló éves keretösszege 2021. évben…Tegye igazzá a mondatot!
a) 2.008.800,- Ft.
b) 2.898.000,- Ft. (helyes válasz)
c) 3.012.300,- Ft.

A helyes választ az alábbi jogszabályok segítségével lehetett kialakítani:

2011. évi CLXVII. törvény a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról 5. A korhatár előtti ellátás és a szolgálati járandóság folyósításának szüneteltetése 11. § (1) Ha a korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személy a tárgyévben biztosítással járó jogviszonyban áll, és az általa fizetendő társadalombiztosítási járulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát (éves keretösszeg), az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a korhatár előtti ellátás, illetve a szolgálati járandóság folyósítását szüneteltetni kell …”

A 20/2021. (I. 28.) Korm. rendelet 3. § alapján a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum 2021. évre meghatározott összegei 2021. február 1. naptól érvényesek.
A minimálbérhez kapcsolódó jogosultságok felülvizsgálatáról szóló 21//2021. (I.28.) Korm. rendelet erre vonatkozóan – álláspontunk szerint – nem tartalmaz kivételt. (Ebben a témakörben egyéb rendelkezés/indoklás, részletszabály nem található.)

A fentiekre tekintettel a szolgálati járandóságban részesülők 2021. évi keretösszegét a tárgyév első napján érvényes, azaz jelen esetben a 2020. évi minimálbér összegének figyelembevételével kell meghatározni. A feladatlapon megadott válaszlehetőség ennek alapján lett megállapítva!

4. feladat – GYED ellátás meghosszabbításával összefüggő – 15. kérdése úgy szólt, hogy:
Munkavállalójának gyermeke 2021. március 13-án töltötte be második életévét, ezért a munkavállaló…Tegye igazzá a mondatot!
a) GYED ellátásra fennálló jogosultságát április 07-ig továbbra is fennállónak kell tekinteni. (helyes válasz)
b) GYED ellátásra való jogosultsága március 13. napján megszüntetésre került.
c) GYED ellátásra való jogosultsága március 14. napon megszüntetésre került.

A Magyar Közlöny 52. számában, 2021. március 27. napján kihirdetésre került a 155/2021. (III. 27.) Korm. rendelet, amely módosította a gyermek gondozására, nevelésére tekintettel járó egyes egészségbiztosítási és családtámogatási ellátásokra való jogosultságok meghosszabbításáról szóló 128/2021. (III. 13.) Korm. rendeletet.
A módosítás értelmében a gyermekgondozási díjra fennálló jogosultságot továbbra is 2021. április 7-ig kell meghosszabbítani, azonban a gyermekgondozási díjra való jogosultság meghosszabbítása azon személyi kört érinti, akiknek a jogosultsága 2021. március 08-án vagy azt követően szűnt meg.
A feladatban meghatározott válaszlehetőség fentiek alapján került kiírásra.

5. feladat 2. kérdése a Cafeteria és SZÉP kártya szabályozásváltozással kapcsolatos IGAZ állítást tartalmazott:
Ha a munkáltatója 2021. első félévben a munkavállalók részére cafeteria keretében a SZÉP-kártya vendéglátás alszámlára 100 ezer forintot utal, akkor a második félévben kedvezményes adózás mellett még további 50 ezer forintot adhat.

A feladatban szereplő SZÉP-kártya juttatást érintő kérdés a Magyar Közlöny 107. számának megjelenését megelőző szabályozásokat tartalmazta. A 2021. június 09-én kihirdetett és a következő naptól hatályos a koronavírus-világjárványt követő, a gazdaság újraindítását elősegítő adózási intézkedésekről szóló 318/2021. (VI.8.) Korm. rendelet értelmében azonban az idei évben, azaz 2021. december 31-ig a SZÉP kártya juttatást nem terheli szociális hozzájárulási adó, továbbá az első félévben meghatározott éves rekreációs keretösszeg és az egyes alszámlák keretösszegei nem változnak.
Mivel a feladat az említett jogszabályok megjelenése előtt készült, ezért nem vehette figyelembe az utólag megjelent jogszabályok rendelkezéseit.

5. feladat 12. kérdése a baleseti táppénzzel kapcsolatban fogalmazott meg IGAZ állítást:
Veszélyeztetett terhes munkavállalója jelenleg táppénzen tartózkodik, mely során az állapotával összefüggésben felülvizsgálatra utalja be a kezelőorvos. Munkavállalója a felülvizsgálat helyszínén a vizes padlón megcsúszik és eltöri a karját, melyre tekintettel baleseti táppénzre válik jogosulttá a felépülés időtartama alatt.

Az állítás megfogalmazása során az Ebtv. 52. § (2) bekezdéséből indultunk ki:

Ebtv. 52. § (2) A társadalombiztosítási ellátás igénybevétele során bekövetkezett balesetek közül üzeminek az számít, amely a biztosítottat keresőképtelenségének vagy rokkantságának, továbbá az egészségkárosodás mértékének, rehabilitálhatóságának az elbírálása céljából elrendelt, illetőleg a keresőképessé váláshoz szükséges egyéb vizsgálaton vagy kezelésen történt megjelenésével összefüggésben érte.

A feladat megfogalmazása szerint a munkavállaló a jelenleg fennálló táppénze kapcsán kívánta igénybe venni az orvosi ellátást, így álláspontunk alapján – az Ebtv. 52. § (2) bekezdése értelmében – a megoldókulcs helyesen tartalmazta az „IGAZ” választ.

Nyári szünet (VAKÁCIÓ) következik

Az OBB – egy kis pihenő után – augusztus 15-én folytatódik, amelybe továbbra is bárki bekapcsolódhat, hisz a bajnokság legfőbb értékének nem is a verseny, hanem a szakmai tudásfórum tekinthető.
A harmadik, augusztusi forduló előtt EMLÉKEZTETŐ LEVELET küldünk minden érintettnek!

Jó pihenést kívánunk!