A 2020. évi OBB 5. fordulójának tanulságai

Versenyzőink és szakértőink mondták

„Először is, nagyon örülök, hogy beneveztem a bajnokságba, a feladatok megoldása során számos olyan szakmai kérdéssel találkoztam, amik a napi munkám során csak ritkán kerülnek elő…” (SK)

„… engedjék meg, hogy megköszönjem, hogy az idén is megszervezték a Bérügyviteli Bajnokságot, melyen nagy örömmel vettem részt. Mindegyik fordulóban számomra különösen érdekes feladatokat sikerült összeállítaniuk, amelyeket – lévén nem vagyok bérszámfejtő – igencsak nagy kihívásnak tekintettem. Nagyon boldog vagyok, hogy immár másodszor jöhettem tanulni az ötödik fordulóba is, ahol nem csalódtam a feladatok nehézségeiben. Illetve a verseny lezárása óta azon gondolkodtam, hogy valószínű, csak nekem volt nehéz, mert a bérszámfejtő kolléganők minden bizonnyal nap, mint nap találkoznak letiltással vagy akár belföldi kiküldetés elszámolásával, míg én ezeket még a tanfolyamon sem tanultam annak idején.” (LTZs)

„Először is: nagyon élveztem a mai döntőt, nagyon jó kis feladatsor volt. Kicsit lassú vagyok, így egy órácskának még nagyon tudtam volna örülni.” (KGy)

„Nagyon örülünk, hogy be tudtunk jutni az első 50 helyezett közé, köszönjük a sok típusú feladatot, nagyon tanulságosak voltak”. (BA)

„Ez az utolsó forduló valahogy döcögősebbre sikerült, mint szabadott volna … sajnálom, hogy egy figyelmetlenség miatt rossz megoldás lett elfogadva …” (KA)

„Utólag is elnézést az adminisztrációs hibáért!” (FA)!

1. Feladat

Az első feladat első kérdésben arra kerestük a választ, hogy „az ’Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és egészségbiztosítási ellátásokról’ elnevezésű nyomtatvány (tb-kiskönyv) kezelése mely eset(ek)ben felel meg a jogszabályi előírásoknak”.

A felsoroltak között – 1 pontot érő – helyes válasznak jelöltük meg azt az esetet is, amely szerin „tb-kifizetőhellyel rendelkező munkáltató köteles a tb-kiskönyvbe bejegyezni a munkaviszony megszűnésének napját megelőző két évben általa folyósított táppénz, baleseti táppénz, csed, gyed időtartamát”.

Egyik versenyzőnk ezt úgy ítélte meg, hogy ez nem helyes, mivel „A tb kiskönyvbe az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait kell bejegyezni és a felsorolásból kimaradt az örökbefogadói díj (ÖFD). A 2020.01.01-i változást a 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet sajnos nem követte le, de a MÁK kifizetőhelyi tájékoztatója igen. (Ez pedig ’kötelező útmutatást ad a társadalombiztosítási kifizetőhelyek részére a társadalombiztosítási feladatokkal kapcsolatos nyomtatványok használatára’, közzé téve: 2020.08.14)
A kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató a biztosítási jogviszony megszűnésekor a biztosítás megszűnésének időpontján kívül a tb-kiskönyvbe bejegyzi a jogviszony megszűnését közvetlenül megelőző 2 éven belül folyósított táppénz, baleseti táppénz, CSED, GYED és ÖFD időtartamát is –  hivatkozás”.

Szakértőnk nagyon rövid és tömör választ adott a felvetésre: „A feladat a 217/1997. (XII.1.) kormányrendelet hatályos szövege alapján készült. A tb-kifizetőhelyi tájékoztató egy szakmai útmutató, nem jogszabály”.
Hozzátehetjük, hogy nagyon gyakran esünk abba a hibába, hogy egy „útmutatót”, egy „minisztériumban mondták” esetet készpénznek veszünk. A jogkövető magatartás mindig a jogszabályt helyezi előtérbe.

A vállalatoknál egyre több a felsőoktatási duális hallgató, ezért is nagyon hasznos, ha az OBB kérdései foglalkoznak ezzel a témakörrel is. Az ötödik fordulóra is jutott ilyen kérdés, amelynek negyedik kérdésében – többek között – ki kellett választani, hogy melyek a hallgatói munkaszerződéssel kapcsolatos helyes állítások.

Ezen – általunk helyesnek kódolt állítások – egyike így hangzott: „a hallgatói munkaszerződéssel történő foglalkoztatásra a munka törvénykönyvének előírásait kell alkalmazni”, amit mi helytállónak gondoltunk, de nem így egyik versenyzőnk.

Ő ugyanis „azért nem jelölte be az a) választ, mert habár a Nftv. alapján a hallgatói munkaszerződésre az Mt. szabályait kell alkalmazni, de a 230/2012-es Kormányrendelet 17.§-a tartalmazza a részletszabályokat, ami alapján a hallgatói munkaszerződés alapján munkát végző hallgató foglalkoztatása során az Mt-től eltérő speciális szabályok alkalmazandók”.

Szakértőnk azonban – mint mindig – most is szigorú volt és a következő magyarázattal támasztotta alá az igaznak tartott állítását: „A Nemzeti Felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (Nftv.) 44. § (2) bekezdése kimondja:

• A hallgatói munkaszerződés alapján munkát végző hallgató foglalkoztatására a munka törvénykönyvének a rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. A Kormány a hallgatói munkaszerződésre vonatkozó szabályok meghatározása során a munka törvénykönyvénél a hallgató számára kedvezőbb feltételeket állapíthat meg.

A hivatkozott kormányrendelet valóban kedvezőbb feltételeket állapít meg, de ez azt a 2011. évi CCIV. törvényben található törvényi előírást, mely szerint az Mt. rendelkezéseit a hallgatói munkaszerződésre vonatkozóan megfelelően alkalmazni kell, nem változtatja meg”.

Kaptunk ezzel kapcsolatban más észrevételt is, amely amellett kardoskodott, hogy a „Hallgatói munkaszerződéssel történő foglalkoztatásra az Mt. előírásait kell alkalmazni” szerinte azt jelenti, hogy „az Mt. előírásait kell alkalmazni, nem pedig más jogszabályt. Viszont a hallgatói munkaszerződéses jogviszonyt nem az Mt, hanem az Nftv. szabályozza. Az ugyan igaz, hogy erre a jogviszonyra alkalmazni kell az Mt.-t is (és még más jogszabályt is az Nftv-n kívül, pl. az Szja tv.-t), de akkor más megfogalmazás szükséges”.

Meglátása szerint a következő megfogalmazás lett volna az elfogadható: „Hallgatói munkaszerződéssel történő foglalkoztatásra az Mt. előírásait alkalmazni kell”. Hozzátette még, hogy „Vannak olyan mondatok a magyar nyelvben (is), amelyekben más szórend más jelentést eredményez, és ebben a példában ez fennáll.”

Igen, igyekszünk megfogadni a tűpontos fogalmazásra irányuló jogos igényt, amelyet a következő OBB során is megpróbálunk valóra is váltani. Azzal persze vitatkozunk, hogy „a hallgatói munkaszerződéses jogviszonyt nem az Mt, hanem az Nftv. szabályozza”, mert Nftv. nem szabályozza, mivel annak 110. §-ban az olvasható, hogy a Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendelettel szabályozza – 7. pont – „…a hallgatói munkaszerződésre vonatkozó szabályokat”. Meg is tette ezt a felsőoktatási szakképzésről és a felsőoktatási képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat egyes kérdéseiről szóló 230/2012. (VIII. 28.) Korm. rendeletben.

2. Feladat

A második feladatban Palkó Pál – aki egy Kft. teljes munkaidős munkaviszony keretében foglalkoztatott munkavállalója – 2020. október havi bérszámfejtését kellett elvégezni, aki 2020.10.12-én, a munkáltató kecskeméti boltjában, belföldi kiküldetés keretében betanítást végzett.

Ezt a szimpatikus munkavállalót nagyon sok versenyzőnk fogadta szívébe, többek között azért is, mert „2020.10.12-i belföldi kiküldetésre tekintettel – kiküldetési rendelvény alapján – a munkáltató a munkavállaló részére saját gépkocsijának használatára az oda-vissza km-távolságra 15 Ft/km amortizációs költséget, ezen felül az üzemanyag norma szerinti költségtérítést fizetett, mindösszesen 8.190,-Ft-ot, mely a nettó bérrel együtt kerül kifizetésre”.

Nos, Palkó Pál kecskeméti kiküldetése, s napidíjának el(nem)számolása az észrevételek/panaszok cunamiját indította el. Mintegy féltucat résztvevő emelte fel a szavát, mert a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállaló költségtérítéséről szóló

A panaszosok – a 437/2015. (XII. 28.) Korm. rendeletre hivatkozva – elszámoltak a munkavállalónak 500 Ft napidíjat, mert „500 ft napidíj megilleti Palkó Pált”, ami miatt a bruttó jövedelem összege megváltozott: „… elszámoltam a munkavállalónak 500 Ft napidíjat, ami miatt a bruttó jövedelem összege helytelen lett”.
A nagyszámú kifogás szerint a feladat leírásából nem derült ki egyértelműen, hogy Palkó Pál kecskeméti kiküldetése alapján nem jogosult napidíjra.

Szakértőink is úgy vélekedtek, hogy a 437/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet alapján napidíj jár a munkavállalónak a napi 6 órát meghaladó belföldi kiküldetés esetén. Szakértőink viszont arra is felhívja a figyelmet, hogy „a feladat leírásában nem szerepelt, hogy a munkavállaló azon a napon pontosan hány óra belföldi kiküldetést teljesített, azonban a feladatleírás 20. pontjában pontosan meghatározásra került, hogy kiküldetési rendelvény alapján milyen költségtérítésben részesült a munkavállaló és abban nem szerepelt a belföldi napidíj összege”.

Azt már csak e rovat szerkesztője (HL) fűzi hozzá a szakértői állásponthoz, hogy a panaszosoknak valóban igazuk van, mert Palkó Pálnak csakugyan járna napidíj, mert a feladat szövegezéséből az következik, hogy a kecskeméti boltban dolgozta le a munkanapját. Kérdés azonban, hogy – többek között – vajon mekkora összegben?

A kormányrendelet minimum díjat ír. Ez azt jelenti, hogy a munkáltató dönt a napidíj 500 Ft feletti mértékéről. (A munkáltató akár 3.000.- Ft-ot is adhatott volna Palkó Pálnak.) Az is előfordulhatott, hogy Palkó Pál számlát adott le a költségeiről és azt – a szükséges levonások után – pénztárban fizették ki neki! Azonban a feladatban nem volt információ arról sem, hogyan rendezték a napidíjat.

A feladat 20-as pontja rendelkezett a belföldi kiküldetés költségtérítéséről. Ebben a pontban csak és kizárólag az üzemanyag költségről volt szó. Így feltételezhető, hogy mást nem kapott az elszámolás során. Arról sem volt információ, hogy vajon a kiküldetés helyén kapott étkezést a munkavállaló vagy sem, mert ez befolyásolja a napidíjat is.

Összefoglalva: a szakértői állásponttal egyetértve azok jártak el helyesen és logikusan, akik nem számoltak a napidíjjal! Erre a feladatra is vonatkoztatjuk a pontos és tisztességes feladatkiírás/fogalmazás szükségessége, hogy ne fordulhasson elő pl. a „nettó jövedelem” felcserélése a „kifizetendő jövedelemmel”, illetve egyértelmű legyen Palkó Pál kiküldetésének időtartama, továbbá milyen vendéglátásban részesült, kapott-e pl. ebédet.

Az 50 pontos számítási feladatban többeknek nem csak a napidíjjal, hanem a bérpótlékkal/műszakpótlékkal vs. éjszakai pótlékkal is meggyűlt a baja.

Egyik versenyzőnk bevallotta, hogy „örök dilemma számomra, hogy mely esetben kell éjszakai, és mely esetben kell műszakpótlékot számfejteni. A jogszabályi részt ismerem, sokszor olvastam már, de úgy gondolom, hogy az értelmezésével még mindig van problémám”.
Hivatkozik a 2018. november 5.-i keltezésű, a „Tájékoztató műszakpótlék megfizetésére irányuló perben hozott határozatról” című összeállításra, amelynek első bekezdése – a vonatkozó normákkal szinergikusan – megállapítja, hogy „az Mt. 141. § (2) bekezdése szerinti rendszeres változás feltételeinek vizsgálatánál a havi munkaidő beosztást kell figyelembe venni”.

A fenti tájékoztató azonban egymásnak ellentmondó értelmezéseket is tartalmaz, mivel utolsó négy sorában ez olvasható: „A rendszeres változás fennállásának vizsgálatakor meg kell határozni, hogy az adott hónapban a beosztása szerint hány munkanapot dolgozott a munkavállaló, ezen munkanapoknak mennyi az egyharmad része, továbbá hányféle munkaidő kezdési időpontja volt”. Ez a meghatározás viszont ellentétben van a dokumentum első bekezdésében tett megállapítással.

A helyes válasz valóban az Mt. hivatkozott bekezdésében található, mivel beosztása szerint a munkavállaló bizonyos számú napot kell, hogy dolgozzon egy adott hónapban. Természetesen előfordulhat, hogy ezek közül, a beosztása szerint ledolgozandó napok közül lesz olyan, amikor pl. szabadságon van, vagy beteg. Amennyiben ez a helyzet áll elő, a munkavállaló beosztás szerint ledolgozott munkanapja kevesebb lesz, mint a beosztás szerinti napja.

A feladatban azt is ki kellett számolni, hogy mennyi Palkó Pál által „2020. október hónapban a beosztása szerint rendes munkaidőben ledolgozott időre járó jövedelemének az összege”.
Ennek kapcsán vetette fel egyik versenyző a bérpótlék értelmezésének kérdését. Véleménye szerint az „Mt. 139. § (1) nem azt mondja, hogy a bérpótlék a munkabérén felül illeti meg, hanem azt, hogy a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg a munkavállalót, és ez nem mindegy”.

A fenti normaelemek egyértelműen arra világítanak rá, hogy a bérpótlékra/műszakpótlékra való jogosultság elbírálásánál a munkaidő-beosztás szerinti napokat és nem a munkaidő-beosztás szerinti ledolgozott napok esetében kell vizsgálni az előírt feltételek meglétét.

3. Feladat

A feleletválasztós feladatsor 9. kérdésének minőségét (pontatlanságát) többen tették szóvá, melyben azt kértük, hogy: „Határozza meg, hogy a munkáltató milyen módon juttathat iskolakezdési támogatásként 16.900,- Ft/fő értékű adómentes tanszerutalványt – az egyéb feltételek fennállása esetén – a dolgozói részére!”

Igazat kell adnunk az észrevételt megfogalmazóknak, mely szerint „a 3. feladat 9. kérdésére véleményem szerint egyik válasz sem helyes, mivel a kérdésben írt 16 900 Ft-os összeg meghaladja a minimálbér 10%-át, azaz a 16 100 Ft-ot, a csekély értékű ajándék összeghatárát. A 16 900 Ft-os összeg véleményem szerint munkaviszonyból származó jövedelemre vonatkozó szabályok szerint adó és járulékköteles jövedelemnek számít.”

Mea culpa! Egyetértünk egyik panaszossal: „véleményem szerint nincs helyes válasz a feltett kérdésre”.
A 3. feladatsor 9. kérdése valóban helytelenül lett megfogalmazva, ezért a meghatározott válaszok közül egyik sem helyes. A kérdés meghatározásban helyesen, a versenyzők által is leírt 16.100,- Ft összegnek kellett volna szerepelnie, mivel

Eredményhirdetés

Az eredményhirdetést és a helyezetteknek járó díjak és különdíjak átadását november végére ütemezzük. Keressük a pandémiás helyzettel adekvát megoldási módokat, amely nem várt erőforrás igényeket indukált. Igyekszünk mielőbb közzé tenni az eredményeket és a díjazottak névsorát.