A harmadik online forduló tanulságai
Nem voltak egyszerűek az OBB 3. online fordulójának feladatai, számos hasznos tapasztalatot szerezhettek versenyzőink.
Az első feladatsor a munkaviszonyban álló dolgozók szabadságának és pótszabadságának kiszámítását helyezte előtérbe. Különböző élethelyzetekben lévő – munkaviszonnyal rendelkező – dolgozók esetében kellett a szakértőnk által konstruált megállapításokat helyesen befejezni. Például egy kétgyermekes édesanya esetében, akinek a munkaviszonya 2015-ben kezdődött és idősebb gyermeke 2016. január 1-jén lett 16 éves, az számított helyes befejezésnek, hogy részére a munkaviszonyában – mivel mindkét gyermeke után megilleti pótszabadság – 2016. évre 4 nap pótszabadság jár.
Volt persze ennél nehezebb feladat is. Például annak az édesapának a helyzete, akinek munkaviszonya 2016. augusztus 1-jén kezdődött, gyermeke 2016. június 1-jén született, és előző munkahelyén a 2016. évi egész évre járó szabadságát teljes egészében igénybe vette, kivéve az apai pótszabadságot, amelyből 2 napot használt fel. Az apai pótszabadság részbeni igénybe vételéről szóló igazolást az új munkahelyén átadta. Mindezekre tekintettel az volt a kiinduló megállapítás helyes befejezése, hogy részére az új munkaviszonyában az – apai pótszabadság nélkül számított – éves szabadságának 153/366-od része jár, figyelembe véve, hogy a fél napot elérő töredéknapot teljes napnak kell tekinteni, illetve az apai pótszabadságból még igénybe nem vett 3 nap jár részére. Ugyanakkor figyelemmel kell lenni arra, hogy az apai pótszabadságot az apuka legkésőbb 2016. augusztus 31-ig veheti igénybe, mivel ez a nap a gyermek születését követő második hónap utolsó napja.
A második feladatsor egy korlátolt felelősségű társaság egyik tagjaként tervezőmérnöki tevékenységet ellátó Nyári Hajnalka különböző élethelyzetét dolgozta fel, akit 2016. január 1-je óta havonta bruttó 180.000 Ft illet meg, amely összeget havonta, a hó utolsó napján készpénzben vesz fel. Ki kellett számítani Nyári Hajnalka részére 2016. április 30-án kifizetett, társaság által számfejtendő bruttó jövedelmet terhelő levonásokat, kifizetői kötelezettségeket, és meg kellett határozni a társaság által a tag részére átutalandó nettó járandóságot! A feladathoz számos KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓ is tartozott.
Például a második feladatsort F) feladata Nyári Hajnalka megváltozott helyzetében esedékes havi bér, közteher és levonás összegének kiszámítását kérte. A feladat tartalmazott egy új fordulatot Nyári Hajnalka korábbi állapotához képest. „Amennyiben Nyári Hajnalka helyzete úgy alakult volna, hogy 2016. június 1-jétől nem rehabilitációs kártyára szerzett volna jogosultságot, hanem rokkantsági járadékot folyósítanának részére, változtatna-e a helyzeten?”, kérdezte a feladat összeállítását végző szakértőnk. Ennek alapján kellett megállapítani Nyári Hajnalka június havi bérét terhelő munkáltató által fizetendő közterheket, a bérét terhelő levonások összegét, illetve az átutalandó nettó bért, feltételezve, hogy rehabilitációs kártyát Nyári Hajnalka részére az adóhatóság nem állított ki, feltételezve továbbá, hogy 2016. június hóra tekintettel rokkantsági járadékot folyósítottak részére, illetve feltételezve még azt is, hogy Nyári Hajnalka 2016. június hóban minden munkanapot ledolgozott, nem illeti meg pótlék, pótlékátalány, teljesítménybér, prémium, jutalom!
Nos – a sok feltételezést is figyelembe véve – Nyári Hajnalka részére 2016. június hóra járó jövedelem után a társaságot terhelő kötelezettségek összege (forintra kerekítve) 59 850 Ft (mert a dolgozó súlyos egészségkárosodása ellenére – meglepő módon – a munkáltatót nem illeti meg szociális hozzájárulási adókedvezmény rehabilitációs kártya hiányában); a dolgozót terhelő közteher levonási kötelezettség összege 3 150 Ft (mert rokkantsági járadékban való részesülése okán magas összegű családi kedvezményt és családi járulékkedvezményt vehet igénybe), a munkáltató által átutalandó nettó járandóság összege pedig 206 850 Ft.
Volt olyan versenyző, aki nem figyelt arra, hogy Nyári Hajnalka életében 2016. június 1-jétől – a fentiekben bemutatott – fordulat állt be, így az egészségkárosodása legalább 70 %-os, amire tekintettel 2016. június 1-jétől rokkantsági járadékot folyósítanak részére.
Egy másik versenyzőnk pedig azért nem tudta helyesen kiszámolni a kért összegeket, mert nem vette figyelembe a KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓK 3. pontjában rögzített megállapítást, miszerint „A dolgozó szabályos nyilatkozatban kérte a részére igénybe vehető maximális családi kedvezmény érvényesítését, megosztás nélkül”. Versenyzőnket talán az tévesztette meg, hogy nem egy konkrét összegű családi kedvezmény érvényesítéséről volt szó a feladatban, így aztán nem a várt és elfogadható eredményt kapta a munkavállalót terhelő közteher, illetve az átutalandó nettó járandóság kiszámításakor.
Egyik versenyzőnk azt kérdezte, hogy „Mikor lett Nyári Hajnalkának három eltartott gyermeke? Nos, ezt nem tudjuk, azt viszont igen, hogy az Szja törvény 29/A. § tartalmazza a szabályt, hogy a dolgozó önmaga is eltartottnak, sőt kedvezményezett eltartottnak minősül a rokkantsági járadékban való részesülése miatt. Így a családi kedvezmény három kedvezményezett eltartottra jár:
- a dolgozó gyermekére
- a várandósságára és
- a dolgozóra önmagára (a rokkantsági járadékban való részesülésére tekintettel, mivel a feladat szerinti változatban Nyári Hajnalka részére rokkantsági járadékot folyósítanak).
Volt olyan versenyzőnk is, akinek a kerekítéssel gyűlt meg a baja. Minden bizonnyal azért, mert nem forintra, hanem 10 forintra kerekített.
Az Igaz-hamis feladatok sok megállapítás helyes/helytelen értelmezésére tértek ki, közte például egy 2000. február 10-én született gimnazista lány esetére, aki a nyári szünetben dolgozni szeretne, és „munkaviszony, egyszerűsített foglalkoztatás, háztartási alkalmazott, vagy iskolaszövetkezet tagként” megjelölt foglalkoztatási formák közül választhat. A becsapósnak is mondható kérdést néhányan Igaznak vélték, pedig Hamis volt, mivel a feladat arra kívánt rákérdezni, hogy a diákok foglalkoztatásának valamennyi formáját ismerik-e a versenyzők. A feltett kérdés azért számított Hamisnak, mert a felsorolás nem volt teljes, ugyanis a diákok munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében is foglalkoztathatók.
A Feleletválasztós teszt – többek között – ifjú, illetve gimnazista lányok, nappali tagozaton tanuló hallgatók, megváltozott munkaképességű munkavállalók, alkalmi és normál munkaviszonyban lévők foglalkoztatási jellemzőit dolgozza fel. A helyes feleletet adók megtudhatták például, hogy ha szomszédjának gimnazista lánya 2016. június 10-én ünnepelte 15. születésnapját, akkor – a felsorolt három lehetőség közül – van olyan eset, amikor nem létesíthető munkaviszony a lánnyal! Ez pedig a következő: „Július 1-től munkáltatója adminisztrátor munkakörben foglalkoztatja a lányt. Mivel munkájával nagyon meg van elégedve, ezért részmunkaidőben tovább szeretné foglalkoztatni szeptemberben is.” Megteheti viszont a munkaadó, hogy a téli szünetben ismét foglalkoztatja vagy – a lány a cég téli promóciós anyagán, mint modell szerepelne –, a fotózásra az őszi szünetben kerülne sor.
Egy másik feleletválasztós kérdés például azt firtatta, hogy ha „Kollégája 17 éves lánya nyári szünetben dolgozni szeretne. Melyik jogviszony keretében megszerzett jövedelemről nem kellene adóbevallást benyújtania?” Azok válaszoltak helyesen, akik a három lehetőség közül a következőt választották: „Az etyeki filmparkban dolgozna statisztaként összesen 12 napot augusztusban minden 3. napon, napi nettó 10 ezer forintért.” Rosszul válaszoltak azok, akik az „Augusztusra kötött megbízási szerződés alapján kapna bruttó 30 ezer forintot” vagy az „Idegenvezetőként dolgozna augusztusban 11 napot összesen 75.000,- Ft-ért” állítást jelölték meg.
