Az első forduló tanulságai a 2024-es bajnokságban

Május 20-án lezárult a XII. Országos Bérügyviteli Bajnokság első fordulója, amely ismét számos szakmai tanulsággal szolgált. Az alábbiakban ezek közül mutatjuk be mindannyiunk épülésére okot adó feladatokat.

1. Feleletválasztós kérdéssor

A bérügyvitellel, az adójogi normákkal összefüggő feleletválasztós kérdéssorban több olyan aktuális, vagy mostanában megváltozott normaelemre irányuló kérdés is szerepelt, amely szinte minden munkavállalót vagy tömegközlekedést használó személyt érint.

(1.1) Az első feleltválasztós kérdésben, amelyet mindenekelőtt azért tettünk fel, mert 2024-től változások történtek a csekély értékű ajándék tekintetében, amelyet korábban egy alkalommal adhatott a munkáltató/kifizető, az alábbira kerestük a helyes választ: „Határozza meg, hogy a felsorolt állítások közül mely igaz a csekély értékű ajándékra vonatkozóan!

a) A munkáltató, kifizető ugyanazon magánszemély részére évente háromszor adhat csekély értékű ajándékot.

b) A munkáltató, kifizető ugyanazon magánszemély részére évente egy alkalommal adhat csekély értékű ajándékot.

c) Csekély értékű ajándék évente összesen maximum a minimálbér 10 százalékát meg nem haladó értékű termék, szolgáltatás”.

A NAV forrásai egyértelműen kimondják, hogy 2024-től a munkáltató, kifizető ugyanazon magánszemélynek évente – a korábbi egy alkalom helyett – háromszor adhat csekély értékű ajándékként a minimálbér 10 százalékát (26.680 forintot) meg nem haladó értékű terméket, szolgáltatást, tekintettel arra, hogy a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Hatály: 2024.I.1. – 2024.VI.30.) a következőt írja elő:

Mindezek tükrében az a) válasz tekinthető helyesnek!

(1.2) Ismeretes, hogy 2024. március 1-től a Budapest közigazgatási határain belül közlekedő összes állami vagy fővárosi üzemeltetésű járaton elfogadják a vármegye- és országbérleteket .
A munkába járáshoz használt vármegye- és országbérlet árának megtérítése továbbra sem jár adókötelezettséggel a munkavállaló és a munkáltató számára, vagyis adómentes, függetlenül attól, hogy az adott bérlet a budapesti helyi közösségi közlekedés igénybevételére is alkalmas, amelyre egyébként nem terjedne ki a munkáltató térítési kötelezettsége.

A feleltválasztós kérdés egyikében a 2024. március 1-től érvényes változásokra irányítottuk rá a figyelmet, amely a következőképpen szólt: „Válassza ki, hogy a felsorolt állítások közül melyik igaz!

a) 2024. március 1-jétől a Budapest közigazgatási határain belül közlekedő összes állami vagy fővárosi üzemeltetésű járaton használhatóak a vármegye- és országbérletek, tehát a munkába járáshoz használt vármegye- és országbérlet árának megtérítése továbbra sem jár adókötelezettséggel a munkavállaló és a munkáltató számára az adómentesség feltételeinek fennállása esetén.

b) 2024. március 1-jétől a Budapest közigazgatási határain belül közlekedő összes állami vagy fővárosi üzemeltetésű járaton használhatóak a vármegye- és országbérletek, úgy, hogy a munkába járáshoz használt vármegye- és országbérlet árának megtérítése adókötelezettséggel jár mind a munkavállaló, mind a munkáltató számára.

c) 2024. évtől nem változnak Budapesten a vármegye- és országbérletek felhasználhatóságának a feltételei”.

Egyértelmű tehát, hogy a munkába járáshoz használt vármegye- és országbérlet árának megtérítése továbbra sem jár adókötelezettséggel a munkavállaló és a munkáltató számára az adómentesség feltételeinek fennállása esetén.

Az adómentesség feltétele továbbra is az, hogy a munkába járás, amihez a bérletet használják, megfeleljen a munkába járásról szóló kormányrendeletben meghatározottaknak.

A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 2 § a) pontja értelmében munkába járás:

(1.3) A feleltválasztós kérdéssorban kitértünk a diplomás gyed (a hallgatói jogviszony alapján gyed-re való jogosultság) témakörére is. A felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatói gyermekük után az úgynevezett „diplomás gyed”-re lehetnek jogosultak.

Diplomás gyed-re az a szülő nő jogosult, aki az alábbi pontokban felsorolt valamennyi feltételnek megfelel:

1. az általános szabályok szerint gyermekgondozási díjra nem jogosult például, mert nem biztosított, vagy biztosított, de a biztosítási jogviszonya alapján nem jogosult a gyermekgondozási díjra, mert a gyermek születését megelőző 2 éven belül nem rendelkezik legalább 365 napi előzetes biztosítási idővel,
2. a gyermeke születését megelőző két éven belül államilag elismert felsőoktatási intézményben vagy magyar állampolgárként külföldi felsőoktatási intézményben – a külföldi állampolgárok számára hirdetett, idegen nyelven folyó képzés kivételével – teljes idejű képzésben legalább két félév aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, azzal, hogy egy félévre csak egy aktív hallgatói jogviszony vehető figyelembe. Két aktív félév megállapításához a gyermek születését megelőző két éven belüli aktív félévekben összesen 260 naptári napi hallgatói jogviszonnyal kell rendelkezni,
3. a gyermek a hallgatói jogviszony fennállása alatt vagy a hallgatói jogviszony szünetelését, illetve megszűnését követő 1 éven belül születik,
4.  a gyermeket saját háztartásában neveli,
5. magyar állampolgár vagy másik EGT tagállam állampolgára, és
6. a gyermek születésének időpontjában rendelkezik magyarországi bejelentett lakóhellyel.

Diplomás gyed-re jogosult továbbá, akinek gyermeke a „diplomás gyed” igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül születik, és tekintetében az 1., 4.-6. pontban meghatározottak fennállnak.

A hallgatói jogviszony alapján megállapított gyermekgondozási díj („diplomás gyed”) a gyermek születésének napjától a gyermek 2 éves koráig jár, melynek havi összege :

a) a felsőfokú alapképzésben, felsőfokú szakképzésben vagy felsőoktatási szakképzésben, valamint a szakirányú továbbképzésben részt vevő hallgató esetén a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér (2024. évben: 266 800,-Ft) 70 %-ának a harmincad része, azaz napi 6.225,33,-Ft,

b) a mesterképzésben, egységes, osztatlan képzésben vagy doktori képzésben részt vevő hallgató esetén a jogosultság kezdő napján érvényes garantált bérminimum (2024-ben: 326 000,-Ft) 70 %-ának a harmincad része, azaz napi 7.606,67,-Ft.

Ha a diplomás gyed-re jogosult személy a gyermek születésekor biztosított, és

1. Amennyiben az igénylő, a gyermekgondozási díj jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafele számítva rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel akkor a gyermekgondozási díj alapját, ezen 180 napi jövedelem figyelembevételével kell megállapítani, ha a biztosítási idő folyamatos. A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén, a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni. A 180 napi jövedelem keresésekor legfeljebb az ellátásra való jogosultság kezdő napját megelőző naptári év első napjáig lehet visszamenni.
2. Ha az igénylőnek az 1. pontban meghatározott időtartamban nincs 180 naptári napi jövedelme, de ezen időtartam alatt a jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafele számítva rendelkezik legalább 120 naptári napi jövedelemmel, akkor a gyermekgondozási díj alapját ezen 120 naptári napi tényleges jövedelem figyelembevételével kell megállapítani.
   Ezt a szabályt akkor lehet alkalmazni, ha az igénylőnek van az ellátásra való jogosultságot közvetlenül megelőzően legalább 180 nap folyamatos – Tbj. 6. § szerinti – biztosítási jogviszonya.
3. Ha a biztosítottnak a jogosultságot megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafele számítva nincs legalább 120 naptári napi jövedelme, az ellátás naptári napi alapja a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad része alapján kell megállapítani, kivéve, ha a biztosított tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, ekkor a tényleges, illetve a szerződés szerinti jövedelem alapulvételével kell a gyermekgondozási összegét megállapítani.

Az 1.-3. pontokban leírtak szerint megállapított gyermekgondozási díj összege nem lehet kevesebb a minimálbér, illetve a garantált bérminimum alapján megállapított összegnél, valamint nem lehet magasabb a minimálbér kétszerese 70 százalékának harmincad részénél (azaz napi 12.450,67,-Ft-nál).

A feladatban a felsőfokú alapképzésben járó diplomás gyed havi összegére kérdeztünk rá a következők szerint: „A diplomás GYED havi összege az alapképzésben résztvevő hallgató esetén bruttó….Tegye igazzá a mondatot!
a) 186.760 Ft.
b) 373.520 Ft.
c) 228.200 Ft”.

Mivel a kérdés nem a napi mértékre (6.225,33 forintra), hanem a havi összegre vonatkozott, ezért a válasz számolást igényelt, mert nem határoztuk meg, hogy 28-30-31 napos hónapra gondoltunk-e. De akár így, akár úgy, sem a 373.520 forintos, sem a 228.200 forintos összeg nem lehet releváns!

2. Igaz-hamis állítást tartalmazó feladatok

A második feladatsor is – többek között – a gyed kérdéskörével és a gyed mértékével foglalkozott ).
Az általános szabályok szerint gyermekgondozási díjra jogosult a gyermeket saját háztartásában nevelő:

• biztosított szülő, ha a gyermek születését megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt,
• csecsemőgondozási díjra jogosult szülő, akinek a biztosítási jogviszonya a csecsemőgondozási díjra való jogosultság időtartama alatt szűnt meg feltéve, hogy a csecsemőgondozási díjra való jogosultsága a biztosítási jogviszony fennállása alatt keletkezett, és a gyermek születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt.

Gyed-re való jogosultság egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszony fennállása esetén:

• Ha az igénylő egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszonnyal rendelkezik, a gyermekgondozási díjra való jogosultságot mindegyik jogviszonyban külön-külön kell elbírálni, és megvizsgálni, hogy az egyes jogviszonyaiban az igénylő rendelkezik-e a gyermek születését megelőző két éven belül 365 nap biztosításban töltött idővel. Az egyidejűleg fennálló biztosítási jogviszonyból származó biztosítási időket nem lehet összeszámítani.

A gyermekgondozási díjra való jogosultság tekintetében szülőnek minősül:

• a vér szerinti szülő,
• az örökbefogadó szülő,
• a szülővel együtt élő házastárs, bejegyzett élettárs,
• a gyám,
• továbbá az a személy, aki a saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni és az erre irányuló eljárás már folyamatban van.

A vér szerinti és az örökbefogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs, és a gyám, továbbá az a személy, aki a saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni és az erre irányuló eljárás már folyamatban van.

A gyermekgondozási díjra való jogosultság vizsgálata során nem tekinthető szülőnek a helyettes szülő, a gyermekvédelmi gyám, továbbá a nevelőszülő (kivéve, ha a nevelőszülő a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonya mellett egyidejűleg biztosítási jogviszonnyal rendelkezik, és ezen jogviszonyában azon gyermekre tekintettel válik jogosulttá gyermekgondozási díjra, akire tekintettel nevelőszülői gyermekgondozási díjra is jogosulttá vált.)
A jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási idő számítása:

• Rendkívül fontos az a kedvező szabály, miszerint a gyermekgondozási díjra való jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időnek nem kell folyamatosnak lennie.

A jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időbe be kell számítani:

• a szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról szóló közösségi rendeletekben foglaltak alapján a Magyarországon szerzett biztosításban töltött időhöz hozzá kell számítani a gyermek születését megelőző két éven belül EGT-tagállamban szerzett és leigazolt biztosításban töltött időt is,
• a biztosítás megszűnését követő baleseti táppénz folyósításának idejét,
• a köznevelési intézmény, a szakképző intézmény, vagy a felsőoktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmányok idejéből 180 napot,
• rehabilitációs ellátás folyósításának idejét,
• továbbá a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (továbbiakban: Tbj.) 49/A. § (1) bekezdése alapján kötött megállapodás útján szerzett biztosítási időt. A gyermekgondozási díjra jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási idő szerzése céljából az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatáról és egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeiről szóló, 1968. február 29-i 259/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi hatálya alá tartozó szolgálati jogviszonyban állt személy megállapodást – anyasági pénzbeli ellátás biztosítására irányuló megállapodás – köthet a lakóhelye szerint illetékes egészségbiztosítási szervként eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatallal, magyarországi lakóhely hiányában az egészségbiztosítási szervként eljáró fővárosi kormányhivatallal.

Az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetése biztosítási jogviszonyt (biztosításban töltött időt) nem eredményez, ezért ezen járulék fizetésének időtartamát a gyermekgondozási díjra való jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi időbe nem lehet beszámítani.

A jogosultsági feltételek fennállása esetén sem jár a szülőnek a gyermekgondozási díj,

• ha egyéb rendszeres pénzellátásban részesül (ide nem értve a táppénzt, baleseti táppénzt, csecsemőgondozási díjat, gyermekgondozási díjat, örökbefogadói díjat, gyermekgondozási támogatást, nem ugyanazon gyermekre megállapított gyermekek otthongondozási díját, álláskeresési támogatást, rokkantsági ellátást, rehabilitációs ellátást);
• ha a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben (bölcsődében,  napközbeni gyermekfelügyeletben) helyezték el, kivéve, ha a jogosult keresőtevékenységet folytat, nappali rendszerű oktatás keretében iskolában, szakképző intézményben tanul vagy felsőoktatási intézményben nappali képzésben vesz részt, vagy az intézmény, ahol a gyermeket elhelyezték, rehabilitációs, habilitációs foglalkozást nyújt;
• ha a gyermeket ideiglenes hatállyal a jogosult háztartásából elhelyezték, nevelésbe vették, továbbá 30 napot meghaladó időtartamra bentlakásos szociális intézményben helyezték el;
• valamint, ha a jogosult előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés, elzárás büntetését tölti.

Általános szabályok szerint megállapított gyermekgondozási díj időtartama:

• a gyermekgondozási díj legkorábban a csecsemőgondozási díj, illetőleg az annak megfelelő időtartam (168 nap) lejártát követő naptól a gyermek 2. életévének betöltéséig jár.

Általános szabályok szerint megállapított gyermekgondozási díj összege

• A gyermekgondozási díj összegének megállapítása során a gyermekgondozási díjra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban az állami adóhatósághoz személyi jövedelemadó-előleg megállapításához bevallott jövedelmet kell figyelembe venni. Amennyiben a biztosítottnak valamely foglalkoztatónál megszűnik a biztosítási jogviszonya, úgy a volt foglalkoztatónál fennállt jogviszonyból származó jövedelmek figyelembevételére nincs lehetőség.
• A táppénz, a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, örökbefogadói díj, és a gyermekgondozást segítő ellátás (korábban gyermekgondozási segély) összegéből társadalombiztosítási járulékot nem kell fizetni, így ezen ellátások összegét a gyermekgondozási díj összegének megállapítása során nem lehet figyelembe venni.

A gyermekgondozási díj alapjául szolgáló jövedelem meghatározása

1. Amennyiben az igénylő, a gyermekgondozási díjra való jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafele számítva rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, akkor a gyermekgondozási díj alapját ezen 180 napi jövedelem figyelembevételével kell megállapítani, ha a biztosítási idő folyamatos (a biztosítási idő akkor folyamatos, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs). A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén, a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni. A 180 napi jövedelem keresésekor legfeljebb az ellátásra való jogosultság kezdő napját megelőző naptári év első napjáig lehet visszamenni.
2. Ha az igénylőnek az 1. pontban meghatározott időtartamban nincs 180 naptári napi jövedelme, de ezen időtartam alatt a jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafele számítva rendelkezik legalább 120 naptári napi jövedelemmel, akkor a gyermekgondozási díj alapját ezen 120 naptári napi tényleges jövedelem figyelembevételével kell megállapítani.
   Ezt a szabályt akkor lehet alkalmazni, ha az igénylőnek van az ellátásra való jogosultságot közvetlenül megelőzően legalább 180 nap folyamatos – Tbj. 6. § szerinti – biztosítási jogviszonya.
3. Amennyiben az 1. pontban meghatározott időtartam alatt az igénylő sem 180 napi sem 120 napi figyelembe vehető jövedelemmel nem rendelkezik, azonban van a jogosultság kezdő napját megelőzően 180 nap – Tbj. 6. § szerinti – folyamatos biztosításban töltött ideje, akkor a gyermekgondozási díj naptári napi alapját az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában elért – legalább 30 napnyi – tényleges jövedelem, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem figyelembevételével kell megállapítani.
4. Ha az igénylőnek az 1. 2. és 3. pontban leírtak szerint nem lehet megállapítani az ellátás összegét, akkor a gyermekgondozási díj naptári napi alapja a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad része, kivéve, ha a gyermekgondozási díjra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában elért – legalább 30 naptári napi – tényleges jövedelme, ennek hiányában szerződés szerinti jövedelme a minimálbér kétszeresénél kevesebb. Ez esetben a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem alapján kell a gyermekgondozási díj alapját megállapítani.
   A 3. és 4. pontban hivatkozott, legalább 30 napnyi tényleges jövedelmet is az ellátásra való jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától az előző év első napjáig terjedő időszakban lehet figyelembe venni.
5. Abban az esetben ha az igénylőnek gyermekgondozási díj, vagy gyermekgondozást segítő ellátás igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül újabb gyermeke születik, akkor az újabb gyermek után járó, 1., 2., 3. vagy 4. pontban foglaltak szerint számított gyermekgondozási díj naptári napi alapját össze kell hasonlítani a gyermek születését megelőzően utolsóként született gyermek jogán megállapított csecsemőgondozási díj naptári napi alapjával, és minden esetben a kedvezőbb naptári napi alap figyelembevételével kell az újabb gyermek jogán járó gyermekgondozási díjat folyósítani.
   Ezen szabály kizárólag akkor alkalmazható, ha az előző gyermek jogán megállapított csecsemőgondozási díj alapja a gyermekgondozási díjra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban elért jövedelem alapján került megállapításra.

A fennálló biztosítási jogviszony alatt a csecsemőgondozási díj folyósításának időtartama alatt megszűnt biztosítási jogviszonyt is érteni kell.

Ha az ellátásra jogosult a gyermeke születését megelőző két éven belül államilag elismert felsőoktatási intézményben a külföldi állampolgárok számára hirdetett, idegen nyelven folyó képzés kivételével teljes idejű képzésben legalább két félév aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, az ellátás naptári napi összege nem lehet kevesebb

• felsőfokú alapképzésben, felsőfokú szakképzésben vagy felsőoktatási szakképzésben, valamint a szakirányú továbbképzésben részt vevő hallgató esetén a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér 70 százalékának harmincad részénél,
• a mesterképzésben, egységes, osztatlan képzésben vagy doktori képzésben részt vevő hallgató esetén a jogosultság kezdő napján érvényes garantált bérminimum 70 százalékának harmincad részénél.

A szerződés szerinti jövedelem meghatározása:

• a betegszabadságra jogosultak esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított távolléti díj, illetve az illetmény egy hónapra járó része. Ha ezen szerződés szerinti havi jövedelemre vonatkozó adatot a foglalkoztató nem közli, és ezen adat a tényállás tisztázása során sem szerezhető be, akkor szerződés szerinti jövedelemnek az ellátásra való jogosultság kezdő napján érvényes minimálbért, illetve – ha a munkaidő mértéke ismert – annak arányos részét kell tekinteni, kivéve, ha a munkaszerződésben meghatározott alapbér ennél kevesebb. Ez utóbbi esetben szerződés szerinti jövedelemnek a munkaszerződésben meghatározott alapbért kell tekinteni.
• egészségügyi szabadságra jogosultak esetében az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított, egészségügyi szabadság időtartamára járó távolléti díj,
• az egyéni és társas vállalkozók esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér,
• álláskeresési támogatásban vagy vállalkozói járadékban részesülők esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér,
• mezőgazdasági őstermelők esetén a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér 92%-a,
• a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében foglalkoztatott esetében a 30 napot meg nem haladó biztosítási jogviszony esetén a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér, egyéb esetben a jogviszony alapjául szolgáló, szerződésben meghatározott díj.

Ugyanazon igénylő részére ugyanazon gyermek jogán benyújtott gyermekgondozási díj iránti kérelmét ismételten elbírálni nem lehet, a gyermekgondozási díj a jogosultság fennállásának teljes időtartama alatt az ellátás megállapításkor hatályos szabályok alapján meghatározott összegben jár, a jogosultság fennállása alatt az ellátás összegét ismételten megállapítani nem lehet.

A folyamatos biztosítási idő megszakadása esetén, a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni a gyed összegének megállapítása során. A biztosításban töltött idő akkor folyamatos, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs.

A gyed mértéke

A gyed a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának 70 százaléka azzal, hogy a gyed maximálisan megállapítható összege havonta legfeljebb a mindenkori minimálbér (2024. évben 266 800,-Ft) kétszeresének 70 százaléka lehet. )
Ennek megfelelően a gyermekgondozási díj 2024. évi felső határa havi bruttó 373 520,- Ft.

A maximális összegben megállapított gyermekgondozási díjak összegét a minimálbér emelésének napjától számított 15 napon belül hivatalból felül kell vizsgálni, és a gyermekgondozási díjat a megemelt összeghatár figyelembevételével – ha kormányrendelet korábbi időpontot nem állapít meg – a minimálbér emelésének napjára visszamenőlegesen újra meg kell állapítani.

Ha a biztosított egyidejűleg fennálló több jogviszony alapján jogosult gyed-re, a jogviszonyonként megállapított díjak összegét egybe kell számítani, az ellátás összege egybeszámítás esetén sem haladhatja meg a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százalékát.

Amennyiben a szülő egyidejűleg több (különböző korú) gyermek után jogosult gyermekgondozási díjra, akkor a gyermekgondozási díj maximális összege gyermekenként a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százaléka.

(2.1) A feladatsorban arról kellett dönteni, hogy a következő állítás igaz, vagy hamis:
„A GYED, a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának 70%-a, azzal, hogy a GYED maximálisan megállapítható összege havonta legfeljebb a mindenkori minimálbér 70%-ának a kétszerese”.

Nos, az igaznak tekintett állítással többen vitába szálltak, mert a mondat szerkezete nem pontos tükörképe volt a normaszövegnek: „A gyed a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának 70 százaléka azzal, hogy a gyed maximálisan megállapítható összege havonta legfeljebb a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százaléka lehet”.

Viszont bármely számítási utat követjük („a mindenkori minimálbér 70%-ának a kétszerese” vagy „a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százaléka”), azonos eredményt kapunk: (266.800*70%) * 2 = (266.800 * 2) * 70%, tehát az állítás igaz.

(2.2) A bonyolult kérdések között meg-meg húzódnak egyszerűnek számító kérdések is. Ilyen volt a fentiekben már idézett, 2024-re vonatkozó állítás is, mely szerint (időponttól függetlenül, pl. 2024. január 10-én vagy 2024. március 10-én) „a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók számára elszámolt alapbér kötelező havi legkisebb bruttó összeg 266.800 Ft”, amelyet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 508/2023. (XI. 20.) Korm. rendelet az alábbiak szerint határoz meg:

(2.3) Az éves alapszabadság is terítékre került, amelyet a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény a következőképpen ír elő:

Egyik kérdésünk – az alapszabadság tekintetében – a következő állítást tartalmazta: „Vígh Pál 1985.05.01 született, egészséges, gyermektelen munkavállaló, akinek jogviszonya 2024. január 1-jén kezdődött. Az MT szerint az éves alapszabadsága 27 nap”.

Volt olyan versenyző, aki igaznak vélte az állítást, de nyilván elkerülte a figyelmét, hogy a kérdésben „alapszabadság” szerepelt, amelynek mértéke – fentebb idézett 2012. évi I. törvény 116. § szerint – húsz munkanap. Vígh Pál nevű munkavállalónak valóban jár 27 nap szabadság, melyből csak 20 nap az alapszabadság, 7 nap pedig pótszabadság.

3. Az elméleti tudást mérő harmadik feladat

Az elméleti kérdéseket felvonultató harmadik feladatsor megállapításokat tartalmazott, és a versenyzőktől azok helyes befejezését vártuk, melynek egyike a négy vagy több gyermeket nevelő anyák (NÉTAK) kedvezményére vonatkozott.

A felsorolt hat állításból az első kettő[a) és b)] okozott néhány versenyzőnek nehézséget, amely az alábbiak szerint szólt:
„A hatályos jogszabály alapján válassza ki a magánszemélyt megillető négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményére (NÉTAK-ra) vonatkozó helyes megállapításokat:
a) NÉTAK-ra jogosult az a nő, akinek négy vér szerinti gyermekére tekintettel családi pótlékot folyósítanak. (Helyes!)
b) 2024. adóévtől minden NÉTAK adóelőleg-nyilatkozat – külön rendelkezés nélkül – folytatólagos nyilatkozatnak tekintendő. (Helytelen!)”

A helyes megoldáshoz az Szja tv. 29/D. § (1) és (3), illetve a 48. § (2a) és (3c) bekezdéseire lehetett támaszkodni:

Volt, aki azért nem tudott megbirkózni a feladattal, mert a négy vagy több gyermeket nevelő anya minősítése során figyelmen kívül hagyta a „vagy-kapcsolatot” („aki vér szerinti vagy örökbefogadó szülőként”), és mindkettőt számonkérte a feladaton, amely csak a „vér szerinti” szülővel foglalkozott („NÉTAK-ra jogosult az a nő, akinek négy vér szerinti gyermekére tekintettel …”). A feladatban szereplő nő joggal bizonyul négy vagy több gyermeket nevelő anyának mert teljesül a 29/D. § (3) bekezdésének mindhárom feltétele:

1. a magánszemély nő;
2. a magánszemély vér szerinti vagy örökbefogadó szülőként az általa nevelt gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult vagy családi pótlékra nem jogosult, de a családi pótlékra való jogosultsága legalább 12 éven keresztül fennállt és
3. a 2. pontban említett gyermekek száma elérje a 4 főt.

Az a) válaszban foglalt nő tehát, aki négy vér szerinti gyermekére tekintettel családi pótlékot kap jogosult a NÉTAK-ra!

A b) válaszban szereplő állítás viszont helytelen, mert az Szja tv. 48. § (2a) bekezdése szerint a magánszemély kérheti, hogy a NÉTAK-os adóelőleg-nyilatkozatot a kifizető mindaddig vegye figyelembe, amíg a magánszemély új nyilatkozatot nem tesz.
Ezt az adóelőleg-nyilatkozat 3. pontjában jelölni kell. Kitöltés hiányában a kifizető csak az adott adóévre veheti figyelembe a magánszemély leadott adóelőleg-nyilatkozatát. A b) válasz tehát helytelen, mert a magánszemélynek rendelkeznie kell arról, hogy folytatólagos nyilatkozatot kíván tenni!

4. Hiányos mezőket tartalmazó feladat

Ebben az A), B), C), D) és E) részekre tagolódott feladatsorban – a megadott információk alapján – a hiányzó adatokat pontosan ki kellett számolni és ennek ismeretében a megadott válaszlehetőségek közül a helyeset egérrel behúzni a megfelelő mezőbe.

A verseny során a C) feladat körül alakult ki tanulságos polémia is, amely egy – szakképzési munkaszerződéssel rendelkező – duális tanuló 50 ezer forintos jutalmával összefüggő járulékkötelezettséggel foglalkozott, s az alábbiakat tartalmazta:

„Nagy Anett szerződés szerinti díjazása 2024. március hónapban bruttó 125.000.- Ft/hó. A tanuló 2024. március hónapra, a 2023/2024 tanév I. félévében, a szakmai oktatáson nyújtott kiemelkedő munkájára tekintettel bruttó 50.000.- Ft jutalomban részesült. A tanuló – szerződése szerint – évente kétszer legfeljebb bruttó 50.000.- Ft jutalomra lehet jogosult, melynek kifizetése a március havi és a szeptember havi díjazással együtt esedékes”.

Azt kellett eldönteni, hogy a szóban forgó szituációban a jutalom, amely benne foglaltatott a szakképzési munkaszerződésben, TB-járulékalap vagy sem, azaz pénzbeli juttatásként [Tbj. 27. § (1) bekezdés a) pont] vagy egyéb juttatásként (2019. évi LXXX. törvény a szakképzésről 85. § (2) bekezdése) kell kezelni.

Sokan azonnal rávágták, hogy egyéb juttatásról van szó, ezért járulékmentesség áll fenn és – többek között – egy tavalyi SALDO-s szakképzéssel összefüggő előadáson elhangzottakra, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) által kiadott tájékoztatóra hivatkoztak, amely szerint a szakképzési munkaszerződés alapján a munkabéren felül adható a minimálbér mértékéig egyéb juttatás, amely SZJA, tb-járulék és SZOCHO mentes. Akik ezt az álláspontot képviselték, azok a feladat megoldásában az 50.000 forintos bruttó jutalomra nem számoltak TB járulékot.

Az egyéb juttatás mellett kardoskodók felhívták a figyelmünket az MKIK Duális képzéssel a munka világában, 2024 c. kiadványának 6. fejezetére, ahol „A szakképzési munkaszerződés alapján járó munkabér és egyéb juttatás adó és járulékszabálya” címszó alatt az alábbiak olvashatók :

„A szakképzési munkaszerződés alapján folytatott duális képzés esetében [az Szja tv. 1 sz. mellékletének 4.11 pontja alapján] szja-mentes az Szkt. alapján meghatározott mértékben kifizetett munkabér. Ennek megfelelően a munkabér legfeljebb havi 168.000 forintig lehet adómentes.
A szakmát tanuló részére a szakképzési munkaszerződése alapján ténylegesen kifizetett pénzbeli juttatás (munkabér) járulékalapot képező jövedelem, amelyet 18,5% társadalombiztosítási járulék terhel.

A tb-járulék a magánszemély terhe, amit a duális képzőhelynek kell a szakképzési munkaszerződés alapján járó munkabérből levonnia.
A szakképzési munkaszerződésre a Tbj. járulékfizetési alsó határra vonatkozó rendelkezését nem kell alkalmazni.

A duális képzőhelynek a szakmát tanulóval kötött szakképzési munkaszerződés alapján létrejött jogviszonyra tekintettel nem keletkezik szociális hozzájárulási adó-fizetési kötelezettsége. (Ezt nevezzük szocho-mentességnek, ami nem keverendő össze a szocho-kedvezménnyel). Ez a szocho-mentesség vonatkozik mind a szakképzési munkabérre, mind az egyéb pénzbeli és nem pénzbeli juttatásra összeghatártól függetlenül.

A szakképzési munkaszerződés alapján a munkabéren felül adott egyéb juttatások a minimálbér összegéig, 2024-ben 266.800 forintig adhatók szja-mentesen, amely összegkorlát a teljes adóévre vonatkozik. Mivel éves keretről van szó, ezért kifizethető egy összegben, illetve több hónapra elosztva is. Az szja-mentes egyéb juttatás nem képezi a tb-járulék alapját sem, illetve szocho-fizetési kötelezettséget sem von maga után.

Az egyéb juttatás lehet pénzbeli és nem pénzbeli is, amelynek akkor lehet jelentősége, ha a juttatás meghaladja az adómentes keretet. Az egyéb pénzbeli juttatás – mint például a szakmát tanuló helyi közlekedési bérletének megtérítése számla alapján – szja-mentes összeghatárt meghaladó része munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül, amely szja- és járulékköteles, de szocho-fizetési kötelezettséget nem von maga után.

Nem keletkeztetnek szja-kötelezettséget és nem fogyasztják az adómentes keretet azok az egyéb juttatások (munkaruha, védőeszköz, védőital, közigazgatási határon kívülről történő munkábajárás bérlettérítése), amelyeket a munkavégzés feltételeként köteles biztosítani a gazdálkodó szervezet.

Fontos, hogy ha egy juttatást az Szja tv. külön adómentességi jogcímen mentesít az adó alól (pl. kulturális szolgáltatás), akkor az sem csökkenti az adómentesen adható 266.800 forintos éves keretösszeget.

Akik a járulékmentesség mellett tették le a voksukat, azok – MKIK tájékoztató füzetében található információkon túl – hivatkozhattak a Tbj. 27. § (1) bekezdés a) pontjára is, amely – a járulékalapot képező jövedelem között – nem nevesíti külön az egyéb juttatást, hanem csak a „pénzbeli juttatást”:

Látható, hogy a Tbj. csak a pénzbeli juttatást tekinti járulékalapot képező jövedelemnek, az egyéb juttatásra nem tér ki!

Az egyéb juttatás fogalmával a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 85. § (2) bekezdése, illetve a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet 253. § (2) bekezdése foglalkozik:

A feladatkiírás azonban sehol nem tartalmazza, hogy az 50.000 forintos jutalom egyéb juttatás lenne, s a tanuló azért kapja, mert a „szakmához szükséges szakképzettséggel betöltött munkakörben foglalkoztatott” munkavállalók is kapják.

Az egyéb juttatást kétségbe vonó versenyzők perdöntő ellenérve az volt, hogy a jutalom szerepelt a munkaszerződésben, amelyet „a 2023/2024 tanév I. félévében, a szakmai oktatáson nyújtott kiemelkedő munkájára tekintettel” kapott a tanuló, s nem azért, mert más munkavállalók is kaptak.

Egyébként is az egyéb juttatásokról – a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet 250. § (4) bekezdésének a) és b) pontja szerint – nem a munkaszerződésben kell rendelkezni, hanem egy írásos tájékoztatóban:

Érvek és ellenérvek tükrében az 50.000 forintos jutalmat a járulékköteles pénzbeli juttatásokhoz kellett sorolni, melyre vonatkozik a Tbj. 27. § (1) bekezdés szerinti rendelkezés, azaz a szakképzési munkaszerződése alapján ténylegesen kifizetett pénzbeli juttatás járulékalapot képező jövedelem, amelyet 18,5% társadalombiztosítási járulék terhel.

Számokban kifejezve:

Mindezekre tekintettel a NEXONbér szoftver az ügyfélre bízza annak paraméterezését, hogy – a körülményekre tekintettel – a jutalmat járulékalapot képező jövedelemnek tekinti vagy járulékmentesség szerint kezeli.

5. Számításos gyakorlati feladat

Az OBB utolsó feladata azt tartalmazta, hogy: „Gál Árpád és felesége Gál Árpádné 2024. március 01-je óta teljes munkaidős munkaviszonyban, csomagoló gépkezelő munkakörben (FEOR: 8325) dolgozik a Csomagolni Jó Kft-nél.
A nettó járandóságok kifizetése a tárgyhót követő hónap 07. napján átutalással történik”.

A megadott kiegészítő információk alapján el kellett végezni a házaspár 2024. március havi bérszámfejtését és válaszolni kellett néhány kérdésre is.

KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓK

1. Gál Árpád munkaszerződése határozott idejű, a munkaszerződés időtartama egy hónap. A munkaszerződés a határozott idő lejártával megszűnik, a munkaviszonyt a felek nem kívánják meghosszabbítani.
2. Gál Árpád munkaszerződés szerinti alapbére bruttó 2.000.- Ft/óra.
3. Gál Árpád saját jogán keresőképtelen volt. A keresőképtelenségről szóló orvosi igazolást a munkáltatónak leadta. A leadott igazolás alapján a munkavállaló 2024. március 11-től március 14-ig volt beteg, keresőképes 2024. március 15-én.
4. Gál Árpád szabadságon volt 2024. március 25 és március 26 napján.
5. Gál Árpád 1980. március 31-én született.
6. Gál Árpádné munkaszerződése határozatlan idejű, a próbaidő 2 hónap.
7. Gál Árpádné munkaszerződés szerinti alapbére bruttó 1.950.- forint/óra.
8. Gál Árpádné 1987. szeptember 06-án született.
9. A házaspár a belépéskor megkapott tájékoztató szerint általános munkarendben dolgozik, hétfőtől-péntekig egyműszakos munkarendben, szombat-vasárnap pihenőnap. Gál Árpád munkaideje 07:00-15:00 óráig, felesége munkaideje 08:00-16:00 óráig tart. A munkaközi szünet 20 perc, mely része a munkaidőnek.
10. A házaspárnak két gyermeke van, az egyik gyermek 2012-ben, a másik 2014-ben született. A családi kedvezményt a feleség érvényesíti. A kitöltött és munkáltatónak belépéskor leadott adóelőleg-nyilatkozaton az eltartotti minőség kódja mindkét gyermek esetén „4”-es, a jogosultság jogcíme „a”.
11. A munkavállalók a gyermekek után folyósított emelt összegű családi pótlékra tekintettel kérték a fogyatékos gyermekek után járó pótszabadságot is. A gyermekek tartós betegsége 2023. szeptember 04-e óta áll fenn, a betegség végleges.
12. A fiatalabb gyermek lebetegedett, 2024. március 27-től 2024. április 02-ig beteg volt. A beteg gyermekkel az édesanya maradt otthon. A munkavállaló 2024. április 03-án keresőképes. A beteg gyermek ápolására tekintettel kiállított keresőképtelenségről szóló orvosi igazolást a munkavállaló a munkáltatónak a március havi bérszámfejtést megelőzően leadta.
13. Gál Árpádné szabadságon volt 2024. március 18 és március 19 napján.
14. A házaspár a fent felsorolt távolléteken kívül március hónapban minden munkanapját ledolgozta.
15. A munkavállalókat pótlékátalány és teljesítménybér nem illeti meg.
16. A Kft nem tartozik Kollektív Szerződés hatálya alá.
17. A Kft nem tartozik a kisvállalati adó hatálya alá.
18. A Kft nem TB kifizetőhely.

6. Egyebek

6.1. Május 30-án – M. Teams-n keresztül – megtartottuk a Bérügyviteli Klub aktuális foglakozását, amelyen a feladatok megoldásába érdemben bekapcsolódó kollégáknak a szakértők bemutatták a versenyfeladatok aktualitását, logikáját és megoldását, továbbá a résztvevőkkel közösen áttekintettük az esetlegesen vitára okot adó kérdéseket.

6.2. Az 1. forduló lezárását követően, a legalább 25 pontos teljesítményt nyújtó több száz versenyző között, május 28-án kisorsoltuk a 15 ezer forint értékű 10 ajándékutalványt (ajándékcsomagot), amelyekkel a NEXON jutalmazta a szerencsés nyerteseket:

• Búsné Kerti Mária
• A.J.
• Bolodár-Grofsits Ildikó
• Farkas Anna
• Horváth Máté István
• Kerekes Lajosné
• Knyihár Hajnalka
• Kósa Krisztina
• Magyar Anikó
• Molnárné Kovács Krisztina

A jutalmazási gyakorlatot a következő fordulókban is követni fogjuk.