Nyári szünetre: a 2. forduló tanulságai

A második forduló után a megszokottnál kevesebb kérdés, megjegyzés és reklamáció érkezett, de azért most is születtek megosztásra érdemes tanulságok.

1. Feleletválasztós kérdéssor helyett párosítás

Az eddig megszokott feleletválasztós kérdéssor helyett – az oktatás körében is nagyon közkedvelt – 15 kérdésből álló és összesen 15 pontot érő párosítási feladattal jelentkeztünk, ahol párosítani kellett az összetartozókat.

Ezekből – helyes összerendelés esetén – megtudhattuk például, hogy:

• 2023. május 3-án kezdődő munkaviszony esetén 10 nap betegszabadságra lesz jogosult a munkavállaló.
• 2023. évben apasági szabadság 5 napjára jár a távolléti díj 40%-a.
• A munkavállaló szülői szabadság idejére a távolléti díj 10 százalékára lehet jogosult.
• A táppénzt, ha minden adat a rendelkezésre áll, akkor a kifizetőhelyhez történő beérkezést követő 8 nap alatt kell elbírálnia a kifizetőhelynek.
• A munkáltatónak a munkába járás költségtérítése címén meghatározott összeg 60 százalékát kell legalább adómentesen megtérítenie.
• A táppénz – nyugdíjas munkavállaló esetén – a táppénz alapjának nulla százaléka.
• A munkavállalók létszámának 50 fő alá kell csökkennie, hogy megszűnjön az üzemi tanács.

A visszajelzések alapján megállapíthatjuk, hogy a résztvevők megkedvelték ezt a feladattípust, s jó eredményeket, a 15 megszerezhető pontból átlagosan közel 14 pontot szereztek meg.
Észrevételek sem érkeztek ehhez a feladathoz.

2. Igaz-hamis feladatok

A második feladatsor 15 igaz-hamis állítást tartalmazott. Minden helyes válasz 1 pontot ért. Az elérhető maximális pontszám tehát ebben az esetben is 15 pont.

Ennek a kérdéssornak a tizedik kérdéséhez érkezett észrevétel, amelyben az alábbi igaz állítást fogalmaztuk meg:
„NAV személyi állományának adható éves rekreációs keretösszege nettó 450.000 Ft, ha a jogviszony egész évben fennáll”.

Egy versenyző élt kifogással, aki szerint az állítás hamis, mivel megítélése szerint „figyelembe kell venni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény 168. §-ában foglaltakat is, amely szerint a NAV teljes személyi állománya cafetériajuttatásként – választása szerint – a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 71. § (1) bekezdésében felsorolt juttatásokra, legfeljebb az ott meghatározott mértékig és feltételekkel jogosult. A cafetériajuttatás éves összege biztosít fedezetet az egyes juttatásokhoz kapcsolódó, a juttatást teljesítő NAV-ot terhelő közterhek megfizetésére is”.
Ezen utolsó mondat alapján – a hozzászóló véleménye szerint – az állítás hamis, mert „a NAV személyi állományának adható éves rekreációs keretösszege bruttó 450.000 Ft”.

Szakértőnk szerint azonban más a szitu, mert a NAV személyi állományának fizethető nettó cafetéria összegét a költségvetési törvény (2022. évi XXV. törvény Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről) 65.§ 4. pontja határozza meg, mely szerint a cafetéria juttatás 2023. évben adható összege nettó 400.000 Ft. Ezt azonban felülírja az 593/2022. (XII. 28.) Korm. rendelet, mely alapján nettó 450.000 Ft az adható maximum 2023. július 31.-éig. Tehát a feladat igaz állítást fogalmazott meg.

3. Az elméleti tudást mérő feladat

Az elméleti kérdéseket felvonultató, maximálisan (5×4) 20 pontot érő feladat megállapításokat tartalmazott, és a versenyzőktől azok helyes befejezését vártuk. A megadott befejezések/válaszok közül több is helyes lehetett, de közöltük, hogy a feladatban hány helyes válasz található! Logikus befejezés/válasz mellett ugyanazon kérdésre hibás befejezés/válasz megjelölésekor minden egyes helytelen válasz esetén egy helyes válasz pontszáma is levonásra került. (Az egyes feladatok kapcsán így maximum 4 pontot kaphatott a válaszadó!).

3. KÉRDÉS

Ebben az alábbi megállapítás fogalmazódott meg, és 6 [a)-tól f)-ig] lehetséges választ sorolt fel a feladat:

„A magánszemély 2008. április 03-án született, 9. évfolyamos gimnazista és munkaviszonyban adminisztratív munkát szeretne vállalni egy gazdasági társaságnál 2023-ban. A hatályos jogszabály alapján válassza ki a munkavállalóra vonatkozó helyes megállapításokat. (Helyes válaszok száma: 2)”
a) a munkavállaló napi munkaideje legfeljebb 8 óra lehet – helyes válasz megjelölése esetén 2 pont jár
b) a munkavállaló napi munkaideje legfeljebb 6 óra lehet
c) a munkavállaló csak az iskolai szünetben vállalhat munkát – helyes válasz megjelölése esetén 2 pont jár
d) a munkavállaló a tanév tartama alatt szombatonként is dolgozhat
e) a munkavállalóval megkötött munkaszerződés a törvényes képviselő hozzájárulása nélkül is érvényes
f) a munkavállaló legfeljebb kétheti munkaidőkeretben foglalkoztatható

Volt olyan versenyző, aki úgy vélte, hogy pontatlan az az állítás, hogy „a 16 évesnél fiatalabb munkavállaló napi munkaideje legfeljebb 8 óra lehet és csak iskolai szünetben vállalhat munkát”. Véleményéhez hozzáfűzte, hogy „alapesetben csak 6 órát dolgozhat a 16 évesnél fiatalabb munkavállaló”.
Rámutatott arra is, hogy a jogszabályokban lehetnek kivételek, melyekből kettőt meg is fogalmazott:
– „nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytató tizenötödik életévé betöltött tanuló 8 órában is vállalhat munkát iskolai tanszünetben
– az Mt. 34. § (3) bekezdése alapján meghatározott kulturális, művészeti, sport-, hirdetési tevékenység keretében a tizenhatodik életévét be nem töltött személy is foglalkoztatható. (nemcsak tanszünetben)”

Véleménye alátámasztására hivatkozott még az Mt. – 2023. I. 1-től hatályos – 114. §-re is:
„(1) A fiatal munkavállaló napi munkaideje legfeljebb nyolc óra lehet.
(2) A tizenhat évesnél fiatalabb munkavállaló napi munkaideje legfeljebb hat óra lehet, kivéve azt a nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytató tizenötödik életévét betöltött tanulót, aki az iskolai szünet alatt munkát végez.
(3) A fiatal munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje legfeljebb nyolc, a (2) bekezdés szerinti munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje legfeljebb hat óra lehet.”

Felvetésével azonban nem tudtunk egyetérteni, mert lehetséges, hogy figyelmét elkerülte, miszerint a 9. évfolyamos gimnazista a munkaviszonyban adminisztratív munkát kíván vállalni.

A helyes választ az Mt. 34. § (2)-(3) alapján lehet kialakítani:

Az Mt. 34. § (3) bekezdése szerint tehát a tanév tartama alatt is foglalkoztatható a tizenhat évesnél fiatalabb munkavállaló, de a napi munkaideje ebben az esetben legfeljebb hat óra lehet. A feladat leírásában meghatározott adminisztratív tevékenység nem tartozik bele a gyámhatósági bejelentéshez kötött tevékenységek közé. Ezért a tanuló a gazdasági társaságnál kizárólag az iskolai tanszünetben foglalkoztatható. Az iskolai tanszünetben viszont a napi munkaidő legfeljebb nyolc óra lehet (Mt. 114. § (1)-(2) bekezdése).

4. KÉRDÉS

A 3. feladat 4. kérdésének c) pontját sem hagyták megjegyzés nélkül a versenyzők, amely
„A magánszemély 2007. január 01-én született, 10. évfolyamos gimnazista és munkaviszonyban adminisztratív munkát szeretne vállalni egy gazdasági társaságnál 2023-ban. A hatályos jogszabályok alapján válassza ki a munkavállalóra vonatkozó helyes megállapításokat. (Helyes válaszok száma: 4)
a) a munkavállaló legfeljebb egyheti munkaidőkeretben foglalkoztatható – helyes válasz megjelölése esetén 1 pont jár
b) a munkavállaló éjszakai munkára beosztható
c) a munkavállalónak készenlét nem rendelhető el – helyes válasz megjelölése esetén 1 pont jár
d) a munkavállalónak személyi jövedelemadó köteles jövedelméről bevallást kell készítenie 2024. május 20-ig, melyet a Nemzeti- Adó és Vámhivatal által készített adóbevallási tervezet elfogadásával is megtehet, ha van ügyfélkapuja
e) a munkavállaló napi pihenőideje legalább 12 óra – helyes válasz megjelölése esetén 1 pont jár
f) a munkavállalónak rendkívüli munkaidő nem rendelhető el – helyes válasz megjelölése esetén 1 pont jár

Egyik hozzászóló úgy vélte, hogy a c) pontban – helyesnek jelölt válasz – helytelen. Álláspontja alátámasztása érdekében az Mt. 114. §-ra hivatkozott, amely az egyes munkavállalói csoportokra vonatkozó különös rendelkezéseket tartalmazza:
„(5) A fiatal munkavállaló számára
a) rendkívüli munkaidő nem rendelhető el,
b) a munkaidő a 97. § (3) bekezdés b) és c) pontja szerint nem osztható be,
c) éjszakai munka nem osztható be,
d) legfeljebb egyheti munkaidőkeretet lehet elrendelni,
e) négy és fél órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaidő esetén legalább harminc perc, hat órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaidő esetén legalább negyvenöt perc munkaközi szünetet kell kiadni, és
f) legalább tizenkét óra napi pihenőidőt kell beosztani”.

A rendkívüli munkaidő értelmezése érdekében felemlíti még az Mt. 107. §-t is:
107. § Rendkívüli munkaidő
a) a munkaidő-beosztástól eltérő,
b) a munkaidőkereten felüli,
c) az elszámolási időszak alkalmazása esetén az ennek alapjául szolgáló heti munkaidőt meghaladó
munkaidő, továbbá
d) az ügyelet tartama.

Arra hivatkozik, hogy a készenlétre vonatkozó tiltást az Mt. egyik §-a sem tartalmazza, mivel az Mt. 107. § értelmében a készenlét nem minősül rendkívüli munkaidőnek. Megítélése szerint „amennyiben a munkáltató a készenlét alatt a munkavégzést elrendeli már nem készenlétről, hanem rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésről van szó, és az erre vonatkozó szabályokat megfelelően kell alkalmazni”. (Dr. Cséffán József: Munka törvénykönyve és magyarázata, 2023.)

Meg kell állapítani, hogy nem könnyű eligazodni a készenlét, a rendkívüli munkaidő, az ügyelet fogalmait tartalmazó normaelemek között. Szakértőnk azonban „lát a pályán”, s kitart amellett, hogy a 2007. január 01-én született, 10. évfolyamos gimnazistának, aki munkaviszonyban adminisztratív munkát kíván végezni készenlét nem rendelhető el.

Megállapítása szerint a munkáltató – az Mt. 110. § szerint – a munkavállalónak a beosztás szerinti munkaidején kívül rendelkezésre állást rendelhet el:

Ha a rendelkezésre állás időtartama alatt a munkavállaló határozhatja meg a tartózkodási helyét, akkor – az Mt. 110. § (4) bekezdés szerint – készenlétről van szó:

A készenlét rendeltetése, hogy a munkavállaló a munkáltató rendelkezésére álljon és ha a munkáltató munkavégzésre utasítja, akkor a beosztás szerinti munkaidőn kívül rendkívüli munkavégzés keretében munkát végezzen. De a fiatal munkavállalónak – Mt. 114. § (5) szerint – rendkívüli munkaidő nem rendelhető el.

A jogszabályból 2023. január 01-jével a készenlétre vonatkozó szabályozást törölték, amely 2022. december 31-ig így szólt:
113. § (1) A munka- és pih

A törlést azzal indokolták, hogy „a készenlét elrendelésének a rendkívüli munka elrendelésének tilalma miatt nincs funkciója”.

4. feladat

A 20 pontot érő 4. feladatban – a megadott információk alapján – a hiányzó adatokat pontosan ki kellett számolni és ennek ismeretében a megfelelő válaszlehetőségek közül a helyeset egérrel behúzni a megfelelő mezőbe.

A feladat A) és B) munkavállaló kapcsán tett fel kérdéseket. Csak a B) munkavállaló kapcsán kaptunk észrevételt, amelyben a 2 Ft –os eltérés elfogadását kérték.
A B) feladat az alábbi szituációt tartalmazta:
Vad Dénes 2023. február 01-je óta raktári segédmunkásként (FEOR: 9223) dolgozik a Kft-nél, határozatlan idejű szerződéssel, napi 4 órás részmunkaidőben. Munkaszerződés szerinti alapbére bruttó 135.000.- Ft/hó.

Kiegészítő információk:
1. A munkavállaló egyműszakos munkarendben dolgozik, általános munkarend szerint, hétfőtől-péntekig 8:00-12:00 óráig.
2. A munkavállalónak a lakóhelye szerinti helyi önkormányzattól letiltása érkezett. A letiltási rendelvény szerinti tartozás összege 30.000.- Ft.
3. A munkavállaló véglegesen fennálló betegségére tekintettel személyi kedvezményre jogosult. Az adóelőleg-nyilatkozatot belépésekor a munkáltatónak leadta.
4. A munkavállaló 2023. április 17-19-ig igazolatlanul hiányzott.

A feladatban – többek között – meg kellett határozni (+/- 1 forintos eltéréssel) a munkáltató által levont letiltás összegét, amely – az alábbi megoldás szerint – 26 407 forintra jött ki:
Levonás alapja (nettó jövedelem): 112.500 (135.000/72 * 4 * 15 bruttó jövedelem) – 5.280 (személyi jövedelemadó) – 20.813 (társadalombiztosítási járulék) = 86.407.- Ft
Letiltás számított összege: 86.407 * 33% = 28.514.- Ft
Letiltás levonható összege: 86.407 – 60.000 = 26.407.- Ft

2023. január 01-jétől a levonásmentes munkabérrész 60.000.- Ft-ra emelkedett.

A megoldás logikájához hozzátartozik, hogy a munkavállaló munkabérét terhelő egy letiltás esetén – a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) szerint – a munkavállaló nettó jövedelemének 33 százalékát lehet levonni:
65. § (1) A munkaviszony alapján kapott munkabérből (a továbbiakban: munkavállalói munkabér) legfeljebb 33%-ot lehet levonni.

Jelen esetben ez az összeg 28.514.- Ft. Ugyanakkor a letiltás érvényesítése során – a Vht. szerint – figyelemmel kell lenni a levonásmentes munkabérrész összegére is. Ez az összeg 2023. január 01-től 60.000.- Ft, melyet a munkavállalónak teljes havi munkavégzés esetén meg kell kapnia:

A levonásmentes munkabérrész alkalmazása miatt Vad Dénes letiltásának összege 26.407.- Ft, s a megoldásnál +/-1 forintos eltérésnél nagyobbat nem tudunk megengedni.

5. Számításos gyakorlati 5. feladat

Az utolsó, 30 pontot érő 5. feladatban azt vázolták a szakértők, hogy „Nagy Amanda 2018. július 01-je óta a Globál Könyvelés Kft-nél dolgozik teljes munkaidős munkaviszonyban. A munkavállaló munkaköre könyvelő (FEOR: 4121), munkaszerződés szerinti alapbére bruttó 296.400.- Ft/hó.
A munkavállaló részére járó nettó bér kifizetése a tárgyhót követő hónap 10. napján átutalással történik”.

A megadott kiegészítő információk alapján el kellett végezni a munkavállaló 2023. április és május havi bérszámfejtését és válaszolni a feltett kérdésekre.

Ehhez a feladathoz két résztvevőtől is kaptunk – tartalmában hasonló – kérdést, amely a feladat szinte valamennyi kérdését érinti.

Valójában a vita az „osztószám” körül alakult ki, azaz azt a kérdést kellett helyesen eldönteni, hogy havibéres munkavállaló esetén a hétköznapra eső munkaszüneti nap beletartozik az osztószámba vagy sem?

Az egyik felszólaló úgy gondolkodott, hogy „kieső idő hiányában a havibéres munkavállaló esetén nincs jelentősége annak, hogy a hétköznapra eső ünnepnap esetén az osztószámot ünneppel, vagy a nélkül állapítom meg, hiszen a teljes havibérét megkapja. Azonban, ha tört hónapot kell számolni akár keresőképtelenség, akár hóközi ki-, illetve belépés miatt az osztószám már fontos. Az óra és teljesítménybéres dolgozók esetén a jogalkotó rendezte a keresetveszteségből származó hátrányt (146. §) de a havibéres dolgozókra nem tért ki:
146. § (1) A munkavállalót távolléti díj illeti meg
a) a szabadság tartamára,
b) az 55. § (1) bekezdés c)-g) és j) pontjában meghatározott esetben,
c) az 55. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott esetben, ha tanúként hallgatják meg,
d) óra- vagy teljesítménybérezés esetén a napi munkaidő tartamára, ha az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti nap miatt csökken a teljesítendő munkaidő,
e) az 54. § (3) bekezdésben, az 55. § (5) bekezdésében meghatározott esetben, és
f) ha munkaviszonyra vonatkozó szabály rendelkezésre állás vagy munkavégzés nélkül munkabér fizetését annak mértéke meghatározása nélkül írja elő.
(2) Az (1) bekezdés d) pontjától eltérően, ha a munkavállaló a munkaszüneti napon keresőképtelen, részére a távolléti díj hetven százaléka jár. Nem illeti meg távolléti díj, ha a keresőképtelenségére tekintettel táppénzben vagy baleseti táppénzben részesül, vagy egyébként munkaköre ellátására egészségi okból alkalmatlan.
(3) A munkavállaló a betegszabadság tartamára a távolléti díj hetven százalékára jogosult.
(4) A munkavállaló az apasági szabadság öt munkanapjára távolléti díjra, a hatodik munkanapjától a távolléti díj negyven százalékára jogosult.
(5) A munkavállaló a szülői szabadság tartamára a távolléti díj tíz százalékára jogosult, amelyet csökkenteni kell az erre az időszakra a munkavállalónak megfizetett, a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 42/A. § (1) bekezdése vagy 42/E. § (1) bekezdése szerinti gyermekgondozási díj, a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 20. § (1) bekezdése szerinti gyermekgondozást segítő ellátás összegével.
(6) A munkavállalót, ha a munkáltató hozzájárulása alapján mentesül a rendelkezésre állási kötelessége alól, a megállapodásuk szerint illeti meg díjazás.

A hozzászóló megjegyzi, hogy „nem életszerű egy havibéres és órabéres dolgozókat egyaránt foglalkoztató munkáltató esetén a különböző számítási módszer szerint történő elszámolás. Véleményem szerint ez esetben még az egyenlő bánásmód elve is sérülhet. Nem utolsósorban kérdéses esetben a kisebbik rossz, ha a munkavállaló javára térünk el. A témában az alábbi linkeken találtam véleményeket:
• https://kreasoft.hu/havidijasok-unnepe-berszamfejtesben/
• https://munkajogportal.hu/fizetett-unnep-avagy-a-munkaszuneti-nap-miatt-kieso-munkaido-dijazasa/
• https://tudasbazis.kulcs-soft.hu/ber-program/5320/alapber-alapjan-torteno-fizetett-unnepre-jaro-tavollet-elszamolasanak-lehetosege-havi-beres-dolgozok-eseten”.

Nos, szakértőnk és lektoraink egyaránt kitartanak azon álláspontjuk mellett, hogy a munkaszüneti nap nem számít bele az osztószámba.
A havibéres munkavállalók esetén a hétköznapra eső munkaszüneti nap kihagyásával megállapított osztószám használatára a 2013-as évben lezajlott, a távolléti díj számítást érintő változások szolgáltatnak alapot. Véleményüket az Mt. 93. § (2) bekezdésére és a 146. § (1) bekezdés d) pontjára alapozzák, mely normaelemeknél nincs benne az osztószámban a munkaszüneti nap:

Látható, hogy a havibéres munkavállaló osztószámát az általános munkarend szerinti munkanapokkal kell számolni.

De az Mt. más, jelenleg is hatályos rendelkezéseiből is levezethető az osztószám munkaszüneti nap nélküli használata. Többek között erre utal az Mt. 97. § (2) bekezdése is, mely szerint a munkáltató a munkaidőt – általános munkarend szerint – hétfőtől-péntekig osztja be:
„(2) Általános munkarend: a munkáltató a munkaidőt heti öt napra, hétfőtől péntekig osztja be”.

A munkaidőt munkanapra lehet beosztani, de a munkaszüneti nap nem munkanap, munkaszüneti napon a munkavállalónak nincs munkavégzési kötelezettsége, így a havi munkaidőbe sem lehet beszámítani. Ezt támasztja alá az Mt. 122. § (3) bekezdése is:
„(3) A szabadságot – eltérő megállapodás hiányában – úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább tizennégy egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. E tekintetben – a szabadságként kiadott napon túl – a heti pihenőnap (heti pihenőidő), a munkaszüneti nap és az egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerinti szabadnap vehető figyelembe”.

A szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni (Mt. 124. § (1) bekezdés:
„(1) A szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni”.

A fentiekre tekintettel a havi alapbér időarányos részének meghatározása során az osztószámot általános munkarend szerinti munkaidő alapján kell megállapítani (munkaszüneti nap nélkül). Ugyanannyi lesz a teljesítendő munkaidő az órabéres és a havibéres munkavállaló esetén is.

Továbbá, ha beteg lesz a munkavállaló és a betegsége időtartamába beleesik a munkaszüneti nap, akkor munkaszüneti napra betegszabadságot nem lehet elszámolni, mert nem munkanap. Az Mt. pedig nem rendelkezik arról, hogy betegség esetén a havibéres munkavállalókat milyen díjazás illeti meg. Alapbér, alapbér 70 százaléka vagy távolléti díj 70 %-a?

Felmerül(het) a kérdés, hogy betegség alatti munkaszüneti nap alapbérrel való elszámolása nem sérti az egyenlő bánásmód elvét az órabéres munkavállalókkal szemben?
Ugyanakkor az Mt. nem tiltja, hogy a munkáltató a munkaszüneti napot figyelembe vegye az osztószám számítása során, de erről a munkáltatónak külön rendelkeznie kell. A feladatban nem került feltüntetésre az osztószám eltérő számítási módja, ezért a munkaszüneti napot nem tartalmazza az osztószám.

Mindezek után úgy gondoltuk, hogy sikerült a szakértők és a résztvevők, különös tekintettel a témát felvető versenyzők között megegyezésre jutni, ám még Bérügyviteli Klub július 3-iki fórumát követően is kaptunk az osztószámmal összefüggő megjegyzést: „Elnézést, hogy még mindig az osztószám körül forgok. A magyarázatot megértettem, de nem értek vele teljesen egyet”. A bérpótlék számítására vonatkozó normaelemet hozza fel példának, mellyel kapcsolatban az Mt. – bérpótlék számításával kapcsolatos – 139. §-t idézi a versenyző, s megállapítja, hogy a bérpótlékok megállapításánál 174 órával (251 hétköznap + 10 fizetett ünnep 261*8/12 = 174) kell számolni:
139. § (3) A bérpótlék számítási alapjának meghatározásakor a havi alapbér összegét – a 136. § (3) bekezdéstől eltérően –
a) általános teljes napi munkaidő esetén százhetvennégy órával,
b) rész- vagy általánostól eltérő teljes napi munkaidő esetén a százhetvennégy óra arányos részével kell osztani.

Észrevételével azt kívánja láttatni, hogy „a bérpótlék számításánál a fizetett ünnepet beleveszi az osztószámba … ha az általános munkarendbe beletartozik az ünnep, attól még munkaidőt nem osztok be rá … külön rendelkezést sem írok róla”.

Meg kell jegyezni, hogy a hozzászóló a „fizetett ünnep” kategóriájára fókuszál, a szakértők pedig a munkaszüneti nap kérdéskörét tárgyalják, de ezzel együtt továbbra is úgy gondoljuk, hogy a havi alapbér időarányos részének meghatározása során az osztószámot általános munkarend szerinti munkaidő alapján kell megállapítani (munkaszüneti nap nélkül), tehát a munkaszüneti nap nem számít bele az osztószámba. Megismételve mondható viszont, hogy a munkáltatónak módjában áll olyan rendelkezést alkotnia, amely alapján a munkaszüneti napot figyelembe lehet venni az osztószám számítása során.

Egyik hozzászóló érintette még a feladat 8. pontjában feltett kérdést: „Mennyi a munkavállaló április havi betegszabadságára járó jövedelem összege?” A megoldó kulcs szerint 57 633 Ft (296 400/144 * 8 * 70% * 5 = 57 633.- Ft).
A hozzászólónak 57634 Ft-ra jött ki ez az összeg. Mivel az 1 Ft eltérést nem találta szignifikánsnak, kérte „ennek felülvizsgálatát és a pont megadását”.
Szakértőnk is egyetértett abban, hogy az 1 Ft-os eltérés valóban nem jelentős, de az 5, 10 vagy éppen 15 Ft sem az. Tehát nem az eltéréssel van a baj, hanem a számítási eljárással. A feladat megoldása során kértük, hogy két tizedes pontossággal számoljanak, és azt követően kerekítsék forintra az eredményt. A kerekítési szabályok használatával 57.633.- Ft-ra jön ki a betegszabadságára járó jövedelem összege. (Akkor is, ha számolási lépésenként, de akkor is, ha csak a számítás legvégén kerekítünk két tizedesre.) Így viszont az 1 Ft-os eltérés semmiképpen nem jön ki, tehát a pont megadása nem lehetséges.

Online Bérügyviteli Klub
Mint említettük, július 3-án megtartottuk a Bérügyviteli Klub aktuális foglakozását, ahol nagyszámú résztvevővel és szakértőink, valamint lektoraink bevonásával megbeszéltük a felmerült kérdések legapróbb részleteit is.

Június 20. és augusztus 19. között NYÁRI SZÜNET (VAKÁCIÓ)
De az OBB – egy kis pihenő után – az új kenyér havában, augusztusban folytatódik, amelybe továbbra is bárki bekapcsolódhat, hisz a bajnokság legfőbb értékének nem is a verseny, hanem a szakmai tudásfórum tekinthető.
Terveink szerint a harmadik, augusztusi forduló előtt EMLÉKEZTETŐ LEVELET küldünk minden érintettnek!

Figyelem! A 3. forduló kezdési ideje 2023. augusztus 20.