A jubileumi OBB jelenléti fordulójának tanulságai

Mindig azt képviseltük, hogy a verseny szelleméhez és méltóságához a személyes jelenlétet igénylő ötödik forduló illik a legjobban. Ennek megfelelően szerveztük meg idén is november 18-án a X. OBB-t lezáró fordulót, amire a versenyszabályok értelmében az 50 legjobb eredményt elérő versenyzőnek küldtünk meghívót.

39 versenyző jelent meg a zárófordulón, ahol minden résztvevő azonos körülmények között oldhatta meg a feladatokat. (A jelenléti forduló szabályairól és a használható segédeszközökről [pl. internet] szóban és írásban is tájékoztattuk a résztvevőket!)

Észrevételek beküldése

Minden érintett számára jeleztük, hogy november 21-e (hétfő) éjfélig tudnak írásba foglalt tisztázó kérdéseket, illetve panaszokat benyújtani.
Néhányan éltek ezzel a lehetőséggel, és az alábbiakban ezekre a témakörökre térünk ki. (A határidőn túl befutott 2 észrevétellel már nem állt módunkban foglalkozni!).

1. Feleletválasztós kérdéssor

A kérdéssor 5. kérdéséhez kaptunk észrevételt, amely kiírás szerint a következőképpen szólt:

• 43 éves szomszédnőjének a munkahelye jogutód nélkül megszűnik, ahol 10 éve van munkaviszonyban, így végkielégítésre jogosult. Segítsen a szomszédjának, hogy a felsoroltak közül melyik időszakot nem számolják bele a végkielégítés összegének meghatározásába!
  a) a GYÁP-pal töltött időszakot
  b) a szülési szabadság idejét
  c) az édesanyja ápolásával töltött 2 év fizetés nélküli szabadságot

A feladatkiírás szerint a c) választ tartottuk helyesnek, amelyet erős kifogás ért. Úgy látjuk, hogy igaza van a felszólaló versenyzőnek, a GYÁP valóban nem tartozik a kivételek közé. Ezért „A GYÁP-pal töltött időszakot” helyett „Az egybefüggően harminc napot meg nem haladó GYÁP-pal töltött időszakot” kellett volna válaszlehetőségnek megadni, így azonban a c) pont mellett az a) pont is helyes megoldásnak tekinthető.

2. Igaz-hamis kérdéssor

A forduló egyik résztvevője az igaz-hamis feladat 8. kérdéséhez szólt hozzá, amely az alábbi állítást tartalmazta:

• 25 év alatti munkavállalónak párhuzamosan kettő munkáltatója van, ezért a fiatalnak mindkét munkáltatójánál adóelőleg-nyilatkozatot kell leadnia, annak érdekében, hogy az igénybe vett kedvezmény együttesen ne haladja meg a kedvezmény maximum összegét.

Az állítást igaznak tekintettük, ám utólag be kellet látnunk, hogy pontatlanul fogalmaztunk, ezért egyetértünk az észrevétel megfogalmazójával, aki szerint a hamis (azaz mindkét) válasz is elfogadható.

Az állítás egy konkrét esetnek tekinthető, de nem általánosítható. Az észrevételt megfogalmazó versenyző – helyesen – azzal érvelt, hogy a NAV „73 Szja adóalap kedvezmények” információs füzetének 20-21. oldalán szereplő konkrét példa kapcsán valóban azt írják, hogy „A fiatalnak mindkét munkáltatójának adóelőleg-nyilatkozatot kell adnia, hogy az igénybe vett kedvezmény együttesen ne haladja meg a kedvezmény maximum összegét, de ő dönti el, hogy melyik jövedelméből mennyi kedvezményt szeretne igénybe venni”, azonban ez csak az adott konkrét példára vonatkozik.

A 21. oldalon tovább folytatódik a példa és kifejtik, hogy „Ha a fiatal nyilatkozik a II. munkáltatójának arról, hogy a kedvezmény teljes mellőzését kéri, akkor az I. munkáltatónak már nem kell nyilatkozatot adnia, hiszen az csak a kedvezmény mértékéig érvényesíti azt.”

Tehát nem minden esetben igaz (így hamis) az az állítás, hogy mindkét munkáltatónál le kell adni az adóelőleg-nyilatkozatot.

Az 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról 48. § (4a) pontja sem írja elő kötelezően a nyilatkozat leadását, hanem csak egy bizonyos feltétel teljesülése esetén:

3. Az elméleti tudást mérő 3. feladat

Az elméleti kérdéseket felvonultató, maximálisan 20 pontot érő feladat hagyományosan 5 – a hatályos jogszabályi előírások alapján szerkesztett – helyzetleírást és azzal kapcsolatos megállapításokat tartalmazott. A versenyzőktől azt vártuk, hogy a megadott megállapításokból válasszák ki a feladatban vázolt helyzettel kapcsolatos releváns/helyes feleleteket. (Az egyes feladatok mindegyike több megfelelő befejezést/választ tartalmazott!)

A korábbi fordulókban ez a feladat mindig erős céltáblája volt a versenyzőknek, most azonban – nagy örömünkre – egyetlen észrevételt sem kaptunk, pedig nagyon sokféle témaegységet mutatott be a feladat. Foglalkozott a tanulmányi szerződés, a versenytilalmi megállapodás, a közfoglalkoztatási jogviszony, az egészségügyi szolgálati jogviszony és a munkaközi szünetre vonatkozó témakörökkel, s mind az öt feladatnál a hozzájuk rendelt hat megállapítás közül ki kellett választani a helyeseket.

4. Esetleírást tartalmazó 4. feladat

A feladat „A” részében egy főállású anyát megillető családtámogatási ellátásra és az ellátás melletti munkavégzés időbeli korlátozására vonatkozó megállapítást kellett kiegészíteni:

• Bús Szilvia 3 gyermeket nevel. A két idősebb gyermek 8 és 6 évesek, a legfiatalabb 2022. november 12-én tölti be a 3. életévét. A gyermekek teljesen egészségesek, iskolába, óvodába járnak. A legkisebb gyermekre tekintettel Szilvia gyermekgondozást segítő ellátásban részesül, melynek folyósításáról a hatályos jogszabályokban megállapított életkor betöltéséig nem kíván lemondani. Főállású anyaként 2022. november 13-ától Szilvia gyermeknevelési támogatást igényel. Szilvia a gyes megszűnését követő munkanapon munkába áll. Munkáltatójával írásban megállapodtak abban, hogy a munkavállaló a munkáját a munkaidő nagy részében, távmunkavégzés keretében otthonról látja el, úgy, hogy minden héten hetente egy munkanapot a munkáltató telephelyén fog tölteni. Főállású anyaként a távmunkavégzésre tekintettel Szilvia heti 30 órát meg nem haladó időtartamban dolgozhat.További válaszlehetőség: 2022. november 12-étől; gyermekgondozási támogatást; gyermekgondozási díjat; gyermekek otthongondozási díját; időkorlátozás nélkül; heti 20 órát meg nem haladó időtartamban;

A feladatban a hiányzó részeket a megoldókulcs szigorú sorrendben tartalmazta és a pontozás is ennek megfelelően történt:

• Főállású anyaként 2022. november 13-ától Szilvia gyermeknevelési támogatást igényel … heti 30 órát meg nem haladó időtartamban dolgozhat.

Utólag visszatekintve a feladatra, valamint olvasva az észrevételeket megállapítható, hogy a mondatban nem került egyértelműen feltüntetésre, hogy a hiányzó részeket mely sorrendben fogadjuk el (pl. dátum, ellátás megjelöléssel). Ráadásul felcserélt szórenddel is értelmes, szép mondatot kaphatunk. Éppen ezért helyes válasznak fogadjuk el … a gyermeknevelési támogatást … és a … 2022. november 13-ától … megfogalmazásokat alkalmazó válaszokat, függetlenül attól, hogy a mondatban az első vagy a második helyre tették azokat.

5. A számításokat igénylő 5. feladat

Nem volt olyan forduló, hogy a „számításos” feladathoz ne érkezett volna észrevétel. Ez a hagyomány most sem tört meg, mert kaptunk egy alapos érveléssel alátámasztott megjegyzést a 30 pontot érő feladathoz is, amely egy éttermi dolgozó speciális esetét dolgozta fel. Az esetleírás az alábbiak szerint szól:

• Egyed Egon egy szegedi étterem felszolgálójaként dolgozik 8 órás teljes munkaidős munkaviszony keretében. A munkavállaló munkáltatója a Tisza-Part Kft. A munkavállaló 2019. szeptember 09-étől áll a munkáltató alkalmazásában, munkaszerződése határozatlan idejű. A munkavállaló munkaszerződés szerinti alapbére 320.000.- Ft/hó, mely összeg a munkaszerződésben foglaltaknak megfelelően magába foglalja a munkavállalót megillető éjszakai pótlék és műszakpótlék összegét is. A felek írásbeli megállapodása alapján a munkavállalót megillető további bérpótlékok esetén a pótlékok számítási alapja 290.000.- Ft/hó.
  A munkavállaló részére járó nettó bér kifizetése a tárgyhót követő hónap 08. napján átutalással történik.

A feladat 6. pontjában azt kellett kiszámolni, hogy „mennyi a munkavállalónak 2022. október hónapban a beosztás szerint ledolgozott időre járó jövedelmének az összege”? A feladat szerint 167.619 Ft. volt a helyes összeg.

Egyik résztvevő hozzászólásában elmondta, hogy Ő másik számítási módszert alkalmazott, mellyel 167.620 Ft. eredmény született. Úgy érvelt, hogy „2022. október hónapban az általános munkarend szerint 21 munkanap (168 óra), melyből a munkavállalót 20 napra (160 órára) illeti meg díjazás. Ebből 11 nap (88 óra) ledolgozott időre járó alapbér, 9 nap (72 óra) pedig szabadságra járó távolléti díj. Így a munkavállalót az alapbéréből összesen 320.000 / 21 * 20 = 304.762 Ft illet meg, melyből, ha levonom a 137.142 Ft szabadságra járó távolléti díjat 167.620 Ft-ot kapok eredményül.

Amennyiben két tizedesjegyre kerekítve, órák alapján számolok, szintén ezt az eredményt kapom: 320.000 / 168 = 1904,76 Ft. 160 * 1904,76 = 304.762 Ft. Ebből pedig kivonva a 137.142 Ft szabadságra járó távolléti díjat, szintén 167.620 Ft-ot kapok eredményül”.

Szakértőink a hatályos jogszabályi normákból indultak ki, megállapítva, hogy az alapbér és a távolléti díj alapbér részének számítási módját az Mt. 149. § (1) bekezdése, illetve az Mt. 136. § (3) bekezdése tartalmazza:

Mint látható, arról a törvény nem rendelkezik, hogy ezt egyösszegben kellene kiszámolni és utána megbontani alapbérre (beosztás szerint ledolgozott időre) és távolléti díjra.

Az egyösszegben való elszámolás abban az esetben lehetséges, ha a munkáltató alkalmazza az Mt. 149. § (2) bekezdését:

Eszerint a munkáltató helyesen jár el akkor is, ha a ledolgozott időre járó alapbért és a távolléti díj alapbér hányadát (amennyiben megegyezik az alapbérrel) egyösszegben számolja el és fizeti ki. A hivatkozott paragrafus alkalmazására azonban nem volt utalás a feladatban.

Amennyiben ezt a rendelkezést alkalmaznánk akkor a feladatban nem szerepelhetne külön kérdésként a beosztás szerint ledolgozott időre járó jövedelem és a szabadság összegére vonatkozó kérdés.

Az Mt. 156. § (1) bekezdés a) pontja alapján egyenlőtlen munkaidő-beosztás és havibéres díjazás esetén a munkavállalónak – a beosztás szerinti munkaidő mértékétől függetlenül – a havi alapbére jár:

„Egyenlőtlen munkaidő-beosztás és
a) havibéres díjazás esetén a munkavállalónak – a beosztás szerinti munkaidő mértékétől függetlenül – a havi alapbére jár”.

Ugyanakkor az alapbérre való jogosultság csak a beosztás szerinti munkaidő mértékétől független, a tényleges teljesítéstől vagy éppen nem teljesítéstől (pl. igazolatlan, szabadság stb.) nem. Szabadság alatt a munkavállaló nem dolgozik, nincs munkavégzési kötelezettsége, munkavégzés hiányában díjazását az Mt. 146. § (3) bekezdése a) pontja alapján kell elszámolni:

„A munkavállalót távolléti díj illeti meg
a) a szabadság tartamára”.

Hozzátehetjük még a fentiekhez, hogy ha a szabadság helyett a feladatban igazolatlan napok szerepeltek volna, díjazás sem járt volna rá. Akkor a havi alapbér arányos része mindenképp csak 11 napra járt volna a munkavállalónak.

A fentiekben bemutatott jogszabályi normákra tekintettel nem tartjuk elfogadhatónak a „visszafelé” történő számolást, amikor is a fix havi bérből kiindulva történik a megbontás alapbérre és távolléti díjra.

Feladatok

Ha érdeklik Önt a jelenléti forduló feladatai és a helyes megoldások, az alábbi linkeken megtekintheti:

1. feladat – egyszeres feleletválasztós
2. feladat – igaz-hamis
3. feladat – többszörös feleletválasztós
4. feladat – szövegbe húzás
5. feladat – számolásos

Eredményhirdetés, díjátadó és a folytatás

Az ünnepélyes eredményhirdetés és díjátadás időpontját 2022. december 9-én 14 órára tűztük ki, amelyet a NEXON Konferencia termében készülünk megtartani.

Az ünnepélyes eredményhirdetésre az érintetteknek külön meghívót küldünk, amelyre azokat is meghívjuk, akik az indulástól kezdve folyamatosan és érdemi módon részt vettek mind a tíz bajnokságban.

Az Országos Bérügyviteli Bajnokságot – változatlan formában – jövőre is folytatni kívánjuk!

Bízunk abban, hogy a bérügyviteli munkatársak közül az ideinél is többen állnak majd oda a 2023. április 19-én induló a XI. Országos Bérügyviteli Bajnokság startvonalához!