A IX. OBB első fordulójának tanulságai

/Kategória:

A NEXON április 15-én ismét útjára indította (immáron kilencedszer) – a 2 millió forint összdíjazású – Országos Bérügyviteli Bajnokságot, amely továbbra is élvezi a Budapesti Gazdasági Egyetem, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szakmai támogatását.
A bajnokság az előző években bevált módon (április, május, augusztus, szeptember hónapban egy-egy online és októberben egy nagyon várt jelenléti forduló szervezésével) zajlik.

Távoli hozzáférés a feladatokhoz

A versenyfeladatokhoz a megszokott módon, az elearning.nexon.hu oldalon, felhasználónévvel és jelszóval tudtak hozzáférni a résztvevők, amelyek megoldását egy alkalommal lehetett leadni az e-learning keretrendszerben.
A szakértői team által kidolgozott és a lektori team által validált elméleti és gyakorlati feladatok sikeres megoldásával továbbra is 100 pontot lehetett szerezni az első fordulóban.

Észrevételek

Ehhez az első fordulóhoz viszonylag sok észrevételt kaptunk, amelyek közül alábbi válaszainkban igyekeztünk a közérdeklődésre leginkább számot tartó felvetésekre reflektálni.
Elöljáróban meg kell jegyezni, hogy 100 oldalt is meghaladta a beérkezett kérdésekből készített írásos összeállítás. Ennek legfőbb okát abban látjuk, hogy a kérdések/észrevételek/felvetések rendkívül terjengősek. Ezúton is arra bátorítunk mindenkit, hogy fogalmazza meg véleményét, de azt próbálja meg röviden és lényegre törően megtenni. Az is fontos, hogy a felvetésekben pontosan hivatkozzák meg a kapcsolódó kérdéseket.
Nem szükséges persze mindenkinek tollat ragadni, mert a fordulók után megtartott bérügyviteli klub, amelynek első eseményén túl vagyunk, s a második időpontját június 21-re tűztük ki, kiváló alkalmat teremt a személyes véleménycserére, Kérem, hogy időben jelentkezzenek a tanulási céllal létrehozott eseményre.

Már több éve velünk versenyző kollégától érkezett az 1. feladatsor 2. kérdéshez észrevétel, melyben – a leírás szerint egy – bevallásra kötelezett – Kft. 2021. február hónapban alkalmi munkavállalóként foglalkoztatott egy magánszemélyt a feladatban megadott paramétere szerint, s – 1-1 pontért – ki kellett választani, hogy a munkáltató eljárása mely pont(ok)ban felelt meg a vonatkozó törvényi előírásoknak. A 6 megadott opcióból 3-t jelöltünk meg elfogadhatónak:

  • „az alkalmi munkavállaló bejelentése naponta, az adott napi munkavégzésre vonatkozóan legkésőbb 21 óra 45 perckor történt meg elektronikus úton,
  • a kft. az alkalmi munkavállalóval nem kötött írásban munkaszerződést, illetve
  • a kft. az alkalmi munkavállaló részére a teljes ledolgozott munkaidőre 15 % éjszakai pótlékot fizetett”.

Az észrevételt megfogalmazó kolléga csak két választ jelölt meg helyesnek, s vitatta az első igazát, melynek kapcsán továbbra is változatlan az álláspontunk, mely szerint az adott válaszban az szerepelt, hogy a munkáltató a napi munkák bejelentését 21:45-kor megtette. Ezzel megfelelt az Efo tv. 11. § (1) bekezdésében előírt kötelezettségének, ezért helyes az első válasz is.

Efo tv. 3. § (1) bekezdés Egyszerűsített foglalkoztatás céljából létrejött munkaviszony a munkáltató 11. §-ban meghatározott bejelentési kötelezettségének teljesítésével keletkezik. A jogszabály alapján nem elektronikus úton bevallásra kötelezett munkáltató és a munkavállaló megállapodása alapján az egyszerűsített foglalkoztatás céljából munkaviszonyt az e törvény Melléklete szerinti szerződés megkötésével is lehet létesíteni, a 11. §-ban szereplő bejelentési kötelezettség teljesítése mellett. A munkaszerződést ekkor a munka megkezdéséig írásba kell foglalni úgy, hogy a munkavégzés napjának végéig elegendő kitölteni a munkáltató és a munkavállaló megnevezésén kívüli egyéb azonosító adatait.

A kérdéssorban volt, aki helyesnek jelölte „a kft. az alkalmi munkavállaló munkaidejére vonatkozóan külön nyilvántartást nem vezetett” megállapítást, amelyet mi nem tartunk annak, mivel az Efo törvény 3. § (1) nem teszi kötelezővé, ugyanakkor ki sem zárja, hogy az elektronikus úton bevallásra kötelezett munkáltató a minta-munkaszerződés alkalmazásával munkaszerződést kössön az alkalmi munkavállalóval. Abban az esetben azonban, ha nem kötnek munkaszerződést (ezáltal az alkalmi munkaviszony az elektronikus bejelentéssel jön létre), akkor az Mt. 203. § (4) bekezdése alapján a munkáltató köteles a 134. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelni, így többek között a munkavállaló rendes munkaidejét nyilvántartani.

Nem tartottuk/tartjuk megfelelőnek „a munkáltató az alkalmi munkavállalót egy adott héten hétfőtől péntekig foglalkoztatta, a munkavállaló mind az öt napon 22 órától 6 óráig volt beosztva munkavégzésre” megfogalmazást sem, mivel a munkáltató 6 napra jelentette be a munkavállalót alkalmi munkavállalóként (hétfő 22 órától szombat 6 óráig). Az Efo tv. 2. § 3. pontja kimondja, hogy alkalmi munkavállalót összesen legfeljebb 5 egymást követő naptári napig lehet alkalmi munkavállalóként foglalkoztatni.

Efo tv. 2. § 3. pont: alkalmi munka: a munkáltató és a munkavállaló között a) összesen legfeljebb öt egymást követő naptári napig, és b) egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb tizenöt naptári napig, és c) egy naptári éven belül összesen legfeljebb kilencven naptári napig létesített, határozott időre szóló munkaviszony,

Az 1. feladatsor 3. kérdésében ki kellett választani, hogy a felsorolt megállapítások közül mely(ek) helyesek „a középfokú iskolai végzettséget, középfokú szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott alkalmi munkavállalók foglalkoztatása esetén”.
A kiírás szerint az utolsónak feltüntetett – 1 pontot érő – megállapítást „a napi közteher megfizetése mellett a minimálbér napibérként meghatározott összegének 200 %-a fizethető a munkavállaló egy napi munkájáért, az efölött adott munkabér a munkáltatónak további költséget jelent” helyes válaszként kezeltük, amire egyik versenyző rávágta: „Nem igaz, mert többet is lehet fizetni, nemcsak 200%-ot”. Szerencsénkre a vitatkozó kolléga – talán ösztönösen – saját maga is ezzel érvelt. Így aztán egybehangzóan kijelenthetjük, hogy amennyiben a minimálbér napibérként meghatározott összegének 200%-a felett fizet alkalmi munkabért a munkáltató a munkavállalónak, úgy az ezen értékhatár feletti rész a munkáltatónak további költséget jelent (mert az már nem számolható el költségként).

A 2. feladatsorban a március elején kifizetett SZÉP-kártya juttatások kapcsán merültek fel véleménykülönbségek.
Ismeretes volt, hogy SZÉP-kártya juttatásokat a munkáltató 2021.03.01-én utalta el a bérekkel együtt. A törvényi előírás szerint a béren kívüli juttatások közterheit a juttatás hónapjának kötelezettségeként kell bevallani és megfizetni. Ebben az esetben a juttatás hónapja a 2021.03., vagyis februárra nem keletkezik a munkáltatónak szja-fizetési kötelezettsége a SZÉP-kártya juttatás után.

A 2. feladatsorban az időarányos rekreációs keretösszegen felül nyújtott juttatás okán keletkező adóterhek helyes meghatározása sem volt egyértelmű mindenkinek. Pedig a kérdező felvetésében ott volt a helyes válasz is, mivel hivatkozott a NAV honlapján található tájékoztatóra is. Ráadásul a feladatban zárójelben feltüntetett információ „(mellyel szemben a béren kívüli juttatás után már teljesített közterheket beszámíthatja)” megadta a számítás alapját is.
Szja: 41.370 * 1,18 *15% = 7,323 forint. Természetesen a béren kívüli juttatás után már befizetett szja-t ebből levonhatja és csak a különbözetet kell befizetnie a munkáltatónak. De bevallania is a teljes összeget kell egyes meghatározott juttatásként a béren kívüli juttatás összegének mínuszolása mellett.

Így tehát az időarányos rekreációs keretösszegen felül nyújtott juttatás miatt a munkáltatót 2021. április hónapban 41,370 forint egyes meghatározott juttatás után 7,323 forint személyi jövedelemadó, 7,567 forint szociális hozzájárulási adó, és 732 forint szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli.

A 3. feladatsorban, a bevezető helyzetleírás szerint egy kft. 8 órás teljes munkaidős munkaviszony keretében foglalkoztatja Futó Teodort. A munkaviszony 2021.03.08-án kezdődött. A munkavállaló munkaköre raktárkezelő (FEOR: 9223). A munkavállaló órabére 1. 800 forint. A munkavállaló részére járó nettó bér kifizetése a tárgyhót követő hónap 8. napján készpénzben történik. A kiegészítő információk alapján el kellett végezni a munkavállaló 2021. március havi bérszámfejtését és válaszolni a kérdésekre.

A legutóbbi OBB-n az első 10-be jutó versenyzőnk egyike a kiegészítő információk 6. pontjában megfogalmazottakat vitatta, amelyben az szerepelt, hogy „2021. április 7-én a munkáltató cégkapujára megérkezett az igazolás a NAV-tól, mely szerint a munkavállaló munkaerőpiacra lépőnek minősül. Az igazolás szerint a kedvezményezett foglalkoztatás kezdete: 2019.02.26.” Levelében úgy fogalmazott, hogy „A munkaerőpiacra lépő kedvezmény 2+1 évre jár. 2021.03.hó már a harmadik év, így arra már nem jár a teljes kedvezmény.” Szerinte a megoldókulcs szerinti megoldás nem helyes!

A választ illetően – ha hosszúnak is tűnik –, de idézni kell a Szocho tv. kapcsolódó bekezdéseit:

2018. évi LII. törvény 11. § (1) és (3)-(4) bekezdés: (1) A munkaerőpiacra lépő személyt munkaviszonyban foglalkoztató kifizető az őt a munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe. (2) E § alkalmazásában munkaerőpiacra lépő az, aki az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére álló adatok szerint a kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének hónapját megelőző 275 napon belül legfeljebb 92 napig rendelkezett a Tbj. szerint biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal, egyéni-, társas vállalkozói jogviszonnyal. E szabály alkalmazása szempontjából a biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonyba, egyéni-, társas vállalkozói jogviszonyba a csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozást segítő ellátás vagy a gyermeknevelési támogatás (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: anyasági ellátás) folyósításának időszakát, valamint a közfoglalkoztatásban történő részvétel időtartamát nem kell beszámítani. A kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének minősül az anyasági ellátásban részesült, illetve részesülő természetes személynek a korábbi kifizetőjénél történő ismételt munkába állásának kezdete is. (3) Az adókedvezmény összegét a kifizető havonta az adott hónapban fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyonként külön-külön kiszámított részkedvezmények összegeként állapítja meg. A részkedvezmény egyenlő a foglalkoztatott természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb a minimálbér után a 2. § (1) bekezdés szerinti adómértékkel megállapított összeggel a foglalkoztatás első két évében, és legfeljebb a minimálbér után a 2. § (1) bekezdés szerinti adómérték 50 százalékával megállapított összeggel a foglalkoztatás harmadik évében (a továbbiakban e § alkalmazásában: érvényesítési időszak). (4) Ha a természetes személyt foglalkoztató kifizető a kedvezmény érvényesítési időszaka alatt megváltozik, az új kifizető a természetes személy után az érvényesítési időszak végéig igénybe veheti az adókedvezményt, ideértve azt az esetet is, ha a természetes személy foglalkoztatása nem folyamatos.

A fenti törvényi hivatkozás igazolja azt, hogy a munkaerő-piaci kedvezmény a kedvezményezett foglalkoztatás kezdetétől számított 2+1 évig, vagyis összesen 3 évig érvényesíthető. Azonban, ha ezen időszakon belül a munkavállaló másik munkahelyre megy, akkor az új munkahely ismét a magasabb kedvezményt érvényesítheti két évig, vagy az eredeti 3 év lejáratáig (a kettő közül a rövidebb időszakra), mivel a foglalkoztatás az adott munkáltatónál történő foglalkoztatásra vonatkozik.
A feladatban a kedvezményezett foglalkoztatás 2019.02.26-án kezdődött, a kedvezmény igénybevételére nyitva álló 3 év 2022.02.28-án jár le. Mivel azonban a jelenlegi munkáltató a munkavállalót 2021.03.08-ától foglalkoztatja, a NAV-igazolás birtokában 2021.03.08-tól 2022.02.28-ig a magasabb kedvezményt érvényesítheti, ezt követően nem érvényesíthet kedvezményt. Ezt támasztják alá a NAV által kiadásra kerülő igazolás utolsó bekezdésében foglaltak is:

„A Szocho tv. 11. § (4) bekezdése értelmében ezen igazolás alapján a Szocho tv. 11. § szerinti kedvezmény a kifizető által tett biztosítotti bejelentésre tekintettel ………………. (adott munkaviszony első) napjától az érvényesítési időszak végéig – a Szocho tv. 11. § és a 17. §-ában foglaltak figyelembe vétele mellett – igénybe vehető.”

Ebben a 3. feladatsorban az utolsó kérdés kapcsán támadt igazi vihar, mivel a feladatkiírás szerint 100%-os szocho és szakképzési kedvezményt tud érvényesíteni a munkáltató. Sokan helyezkedtek arra az álláspontra, hogy a kedvezmény mértéke csak 50% lehet.

A kérdés kapcsán kiderült, hogy ebben a kérdésben nem egységes a joggyakorlat és nincs olyan egzakt joghely, amely alapján érdemben pontosan el lehetne dönteni ezt a vitát. Igyekszünk a kérdést a NAV felé is napirenden tartani, és várhatóan mielőbb felfedezhetjük egy NAV-hírlevélben a hatóság iránymutató szakmai álláspontját is.

Ezek alapján helyesnek tekinthető az olyan érvelés is, mely szerint „Az igénybe vehető SZOCHO kedvezmény a harmadik évben a minimálbért terhelő SZOCHO 50 %-a, így a kedvezmény összege: 12.974 Ft. A megoldás nem ad olyan jogszabályi hivatkozást, és egyik jogszabályban sem találtam olyan §-t, amely jogszerűvé tenné SZHJ kedvezmény levonását. Az, hogy SZOCHO kedvezmény igénybevételére jogosító körülmény fennáll, nem jelenti azt, hogy 2021-ben SZHJ kedvezményt is lehetne jogszerűen érvényesíteni, legalábbis a hatályos jogszabályokban nem találtam ezt megalapozó szabályt. Álláspontom szerint a fizetendő közteher összege: 34.736-12.974+3.362=25.124 Ft.”

Igaz-hamis feladatok 4., 8., 12., 13. és 14. kérdéséhez több észrevétel érkezett.

A 4. kérdésben azt állítottuk, hogy „2021. január hónaptól a személyi kedvezmény havi összege 55.800 Ft.”
Tekintettel az Szja. tv. alábbi normaelemeire:

29/A. § (1) A családi kedvezményt érvényesítő magánszemély az összevont adóalapját [29. §] a családi kedvezménnyel csökkenti. 29/E. § (1) A súlyosan fogyatékos magánszemély az összevont adóalapját [29. §] személyi kedvezménnyel csökkenti. A kedvezmény az első házasok kedvezményét és a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető.
megállapítható, hogy a személyi kedvezmény 2021.01.01-től – a többihez hasonlóan – az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény lett, azaz nem maga az szja csökkenthető 55 800 Ft-tal, hanem az szja adóalap.

A 8. kérdésben megfogalmazott (általunk igaznak jelölt) állítás kapcsán, mely szerint „A munkaviszony első három hónapját követően a munkavállaló kérésére kell kiadni – legfeljebb két részletben – az éves szabadságnapokból összesen hét munkanapot” egy versenyző azt a logikai kérdést tette, fel, hogy ’A „munkavállaló kérésére” azt jelenti, hogy akkor kell kiadni, ha a munkavállaló kéri. Ebből az is következne, hogyha nem kérné, akkor nem kellene kiadni’. A józan ész alapján továbbra is azt képviseljük – nem túlgondolva az állítást –, hogy állításunk igaz!

A 12. kérdésben a következő állítást fogalmaztuk meg: Szép-kártya alszámlára az időarányos összegnél magasabb összegben történt utalást a munkáltató jogosult a munkavállaló hozzájárulásával – amennyiben a SZÉP-kártyán a fedezet rendelkezésre áll – visszahívni a SZÉP-kártya szolgáltatótól. A feladatban megjelölt igaz állítást azonban többen – jogosan – kifogásolták, mert a munkáltató a saját számlavezető bankjánál tudja kezdeményezni a visszahívást, nem a SZÉP-kártya szolgáltatónál. A számlavezető bank fogja elindítani a visszahívást a SZÉP-kártya szolgáltatónál. Valóban, de a visszahívás konkrét folyamata nem került meghatározásra, és egyes esetekben – pl. költségvetési szervnél – a visszahívást közvetlenül a pénztárszolgáltatónál kell kezdeményezni.

A 13. kérdésben a következő (hamisnak jelölt) állítás szerepelt: „A munkáltató egyoldalúan módosíthatja a munkavállaló munkaköri leírását”. Többen vélekedtek úgy, hogy a „kérdés nem egyértelmű”. Valóban, lehetett volna pontosabb az állítás, ha abból indulunk ki, hogyha a munkaköri leírás nem a munkaszerződésben kerül rögzítésre, akkor annak bizonyos esetekben történő egyoldalú módosítását a jogszabály nem tiltja.

A 14. kérdésben azt állítottuk (hamisan), hogy: „Nem minősül adómentes juttatásnak az általános iskolai vetélkedőn részt vevő tanulók részére költségvetési szerv által adott ajándékkártya”. Igen, az ajándékkártya kizárólag azért adómentes, mert az Szja tv. 1. melléklet 8.22 b) pontja értelmében költségvetési szerv által került adományozásra.

Feleletválasztós kérdések

A 9. kérdésben azt kértük, hogy ’Az „orvosi igazolás keresőképtelen állományról” szóló nyomtatvány alkalmazása …Tegye igazzá a mondatot!’
Igaz válasznak a „2021. február 18-tól kezdődő keresőképtelenségek tekintetében kötelező” mondatrészt tartottuk, amit többen kifogásolta. Álláspontjukat – többek között – azzal támasztották alá, hogy:

  • „102/1995. (VIII.25) Korm. rendelet szerint 2021.01.01-től az új orvosi igazolás van hatályban, a korábbi 5. és 6. melléklet szerinti orvosi igazolásokat 2021.01.01-től hatályon kívül helyezte a 237/2020. (V. 26.) Korm. rendelet 3. § b) pontja.
  • Véleményem szerint az, hogy a beharangozott, de végül jogszabályba be nem került átmeneti rendelkezés, mely alapján 2021.06.30-ig elfogadható lett volt a régi igazolási forma is, nem azt jelenti, hogy nem kellett volna már 2021.01.01-től kötelezően használni az új orvosi igazolást.
  • Az, hogy a MÁK 1,5 hónap késéssel reagált az átmeneti rendelkezés hiányára, és azonnali hatállyal „kötelezővé tette” az új igazolásokat, valamint visszamenőlegesen el kellett fogadni a 2021.01.01-ét megelőző formátumú igazolásokat, szerintem nem egyenlő a jogszabályban megfogalmazottal.”

A helyzet valóban ellentmondásos, mert a jogszabályt alkalmazó TB kifizetőhelyi feladatokat ellátó viszont, azaz az ellátások jogszabályszerűségét is felügyelő állami szerv (MÁK) jogalkalmazását – valamint a kiadott tájékoztatót – figyelembevéve más álláspont is megfogalmazható. (MÁK Egészségbiztosítási Főosztály 2021/2 számú tájékoztató, 102/1995. (VIII.25) Korm. rendelet.)
A kifizetőhelyi tájékoztató kiadmányozása 2021.02.17, mely egyben a közzététel napja is. A közzététel napját követő nap, pedig 2021.02.18. (Egyebek mellett költségvetési szervként 2021.02.17-én a NAV részére is közzétette a MÁK.)

Megkezdődött a második forduló

Május 15-én felkerültek az e-learning keretrendszerbe az OBB második forduló versenyfeladatai is.
A versenybe bekapcsolódni még most sem késő, hisz az OBB nem csak verseny, hanem egy szakmai fórum is, amely szervezett keretet igyekszik biztosítani a szakmai ismereteik bővítésére, az adó- és munkaügyi jogszabályok változásainak követésére és helyes alkalmazására. De arra is van reális esély, hogy a hátralévő három forduló során nyújtott magas pontszámmal még helyezést is lehet szerezni a bajnokságban.