A 2020-as OBB 3. fordulójának tanulságai

„A magam részéről nagyon örülök annak, hogy ilyen bonyolult, nem mindennapi feladatokon törhetjük a fejünket fordulóról fordulóra, mert ezeken keresztül tanulhatunk igazán – írta egyik versenyzőnk

1. Feladat
Az első kérdésben csak egy hibát vétő versenyző elismerte, hogy nagyon sokat gondolkodott az első feladat 3. (négy pontot érő) kérdésén, amely a családi kedvezményre, családi járulékkedvezményre vonatkozott. Bevallása szerint – mivel rossz választ jelölt be – tanulni szeretne hibájából ezért kért tájékoztatást, hogy miért is igazak az alábbi állítások:

Az alábbi, családi kedvezményre, családi járulékkedvezményre vonatkozó megállapítások közül válassza ki, hogy mely(ek) helyes(ek) (Cikkünkben csak a három helyes választ tüntetjük fel!):

• azon jogosultsági hónapokra vonatkozóan, melyekben a magánszemély a családi pótlékot egyedülállóként vette igénybe és év közben a személyi jövedelemadó előleg megállapítása során a családi kedvezményt is egyedülállóként érvényesítette, a családi kedvezményt a vele közös háztartásban élő, adóköteles jövedelemmel rendelkező élettársával a tárgyévi bevallásában sem oszthatja meg (a helyes válasz 2 pontot ért);
• a családi járulékkedvezmény érvényesíthető a gyermekgondozási díjból fizetendő nyugdíjjárulékból is (a helyes válasz 1 pontot ért);
• egyéni vállalkozó a családi kedvezményt a tényleges vállalkozói kivét, illetve az átalányban megállapított jövedelem után fizetendő személyi jövedelemadóból és társadalombiztosítási járulékból érvényesítheti (a helyes válasz 1 pontot ért).

A kérdező – álláspontja alátámasztására – az Szja tv. 29/B. § (1b) bekezdését idézte:
„Ha az adott jogosultsági hónap után járó családi kedvezményre egy magánszemély jogosult, az őt megillető családi kedvezményt adóbevallásban megoszthatja a vele közös háztartásban élő, jogosultnak nem minősülő házastársával, élettársával, ideértve azt az esetet is, ha a családi kedvezményt a jogosult egyáltalán nem tudja érvényesíteni. Azon jogosultsági hónapokra eső családi kedvezményre, amelyre vonatkozóan a jogosult vagy házastársa, élettársa a gyermeket nevelő egyedülálló családi pótlékát igénybe veszi, a megosztás nem alkalmazható, ide nem értve, ha a jogosult a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 12. § (3) bekezdése alapján minősül egyedülállónak.”

Szakértőink szerint viszont tekintetbe kell venni a Cst. 12. §. (3) bekezdését is, ahol azt látjuk, hogy:

A fentiek alapján a magánszemély akkor minősül a Cst. 12. § (3) bekezdése szempontjából egyedülállónak, ha a házastársnak, élettársnak nincs és nem is lehet adóköteles jövedelme. A feladatkiírásban viszont a következő kikötés szerepelt: „…vele közös háztartásban élő, adóköteles jövedelemmel rendelkező élettársával…” Ezért vesztett 4 pontot a versenyző!

Az első feladat 3. kérdésének megválaszolása másnak is nehézséget okozott.

Egyik panaszos két kérdést is feltett a 3. kérdés kapcsán. Az elsőben azt kérdezte, hogy a „… családi kedvezményre, családi járulékkedvezményre vonatkozó megállapítások közül …” miért nem helyes az általa megjelölt válasz, miszerint „..ha a magánszemély év közben úgy érvényesítette a családi járulékkedvezményt, hogy arra nem volt jogosult, akkor a jogosulatlanul igénybe vett összeget az éves adóbevallásának benyújtásával egyidőben vissza kell fizetnie”.
Véleményének alátámasztására hivatkozott a feladatban is megjelölt jogszabályokra [1995. évi CXVII. tv. 29/B. § (1b), 2019. évi CXXII tv. 34. § 79.§, 81. § (3)”] Idézi is a vonatkozó normaelemet: „2019.évi CXXII tv. 81. § (3) Ha a biztosított a családi járulékkedvezmény havi vagy negyedéves összegét úgy érvényesítette, hogy a családi járulékkedvezményre nem volt jogosult, az igénybe vett családi járulékkedvezményt az adóbevallás benyújtására előírt határidőig vissza kell fizetnie …”. Határozottan kifejti, hogy szerinte igaza van és az általa idézett meghatározás helyes „még akkor is, ha nem szó szerinti, de a lényeg az, hogy a jogosulatlanul igénybe vett családi járulékkedvezményt az éves adóbevallásban kell elszámolni, bevallani, és pl: lásd 19SZJA 79. sor ’Az adóbevallással egyidejűleg még fizetendő adó’-ként megfizetni”.

A másik kérdésében kétségbe vonta annak az (1 pontot érő) állításnak az igazát, hogy „a családi járulékkedvezmény érvényesíthető a gyermekgondozási díjból fizetendő nyugdíjjárulékból is”. Azért nem tartotta helyesnek ezt a megállapítást, mert „nem minden esetben érvényesíthető a gyermekgondozási díjból fizetendő nyugdíjjárulékból a családi járulékkedvezmény, például passzív jogon folyósított GYED-ből levont nyugdíjjárulékból nem”.

Szakértőnknek viszonylag könnyű dolga volt, mert úgy találta, hogy a panaszos első kérdésére saját maga adta meg a helyes választ. A 2019. évi CXXII. tv. 81. § (3) bekezdése ugyanis kimondja, hogy: „Ha a biztosított a családi járulékkedvezmény havi vagy negyedéves összegét úgy érvényesítette, hogy a családi járulékkedvezményre nem volt jogosult, az igénybe vett családi járulékkedvezményt az adóbevallás benyújtására előírt határidőig vissza kell fizetnie”. Vagyis a jogosulatlanul igénybe vett összeg visszafizetése és az adóbevallás benyújtása nem minden esetben esik egy időpontra. Pl. a magánszemély beadja a bevallását május 15-én, a jogosulatlanul igénybe vett összeget elegendő, ha május 20-án visszafizeti. Ezáltal nem lehet helyes az a megállapítás, hogy „…a jogosulatlanul igénybe vett összeget az éves adóbevallásának benyújtásával egyidőben vissza kell fizetnie”.

A panaszos második észrevétele kapcsán szakértőnk annak a véleményének adott hangot, hogy „a kérdés ezen pontja általánosságban állapította meg, hogy a családi járulékkedvezmény érvényesíthető a gyed-ből levont nyugdíjjárulékból is (ahogyan viszont pl. a gyes-ből levont nyugdíjjárulékból nem). Ilyen megközelítéssel a válasz igaz, hiszen a gyed-ből fizetendő nyugdíjjárulék a családi járulékkedvezmény alapját képezi, de nem minden esetben vehető belőle igénybe a családi járulékkedvezmény”. De a kifogás kapcsán szakértőnk maga is belátta, hogy „a választ még ennél pontosabban is meg lehetett volna határozni”.

2/A. Feladat

Ebben az ún. számolós feladatban a megbízási jogviszonyban keletkezett megbízási díjról és a megbízottat terhelő kötelezettségekről esett szó.
Az észrevételt megfogalmazó versenyző nem értett egyet azzal, hogy „a NÉTAK érvényesítve lett, mert a főszabály tudásom szerint az, hogy a családi kedvezményt rendszeres kifizetésből lehet érvényesíteni és ezt mondja ki a SZJA tv. 48.§ 3. bekezdése is:
(3) A magánszemély családi kedvezmény érvényesítésére, súlyosan fogyatékos állapotra vonatkozó nyilatkozatot az adóelőleget megállapító munkáltató, a magánszemély részére az összevont adóalapba tartozó rendszeres bevételt (különösen havi, heti bért, munkadíjat, tiszteletdíjat, személyes közreműködés ellenértékét, egyéb juttatást) juttató kifizető számára adhat”.

Szakértőink azonban másként értelmezik az Szja törvény 48. § (3) bekezdését, mivel csak a családi kedvezményt és a személyi kedvezményt sorolja fel azon kedvezmények között, melyeket az adóelőleg megállapítása során kizárólag a rendszeres jövedelemből lehet figyelembe venni, a NÉTAK a felsorolásban nem szerepel. Ebből következően a nem rendszeres jövedelem kifizetése során is figyelembe kell venni.

2/B. Feladat

Ez a feladat is a megbízási szerződés témakörével foglalkozott, amelyben egy rendszeres tolmácsolási feladatok végző személy 2020. június és július hónapra járó megbízási díjának számfejtését kellett elvégezni, továbbá meg kellett állapítani a megbízott részére fizetendő nettó megbízási díjat, a megbízót, valamint a megbízottat terhelő kötelezettségeket.

Az észrevételt megfogalmazó versenyző kifogásolta, hogy a megoldás során két értéket – a 187.400 forintot és a 187.390 forintot – is elfogadtunk. Szerinte (mivel 187.399 forint a pontos összeg [200.000 – 12.601 = 187.399]) csak a 187.400 forint tekinthető helyes válasznak. Arra gyanakodott, hogy a 187 390 forint esetleg elírás!

Szakértőink szerint a feladat megoldása során a 187.390 forint és a 187.400 forint egyaránt elfogadható.
A számolás végeredménye a feladatmegoldás szerint valóban 187. 399 forint. A megoldó kulcsban elsődleges megoldásként azért a 187. 400 forint szerepel, mert a Kiegészítő információk között megemlítettük, hogy a megbízási díj „… elszámolása és kifizetése havi rendszerességgel történik készpénzkifizetéssel …”. Ezért a nettó összeget a matematika szabályai alapján kerekíteni szükséges. (A helyes válasz: 187. 400 forint).
A feladat megoldásaként a 187.390 forint is elfogadható, melynek oka, hogy az egyes bérszámfejtő programok a családi járulékkedvezmény számítása során a kerekítések miatt kis mértékben eltérő összeget számolnak.

Egyik versenyző nem értett egyet a júliusi megbízási díj nettó összegére adott válaszának szakértői megítélésével. (A feladat helyes megoldása [200.000 – 20.301 = 179.699] során a 179.690 forintos és a 179.700 forintos megoldást is elfogadtuk, mert – az előzőekben már említettük –, hogy az egyes bérszámfejtő programok a kerekítések miatt kis mértékben eltérő összeget számolnak.)

A reklamáló versenyző úgy számolt, hogy:
„… az adóalap kedvezményből maradt összeget (266.660-180.000=86.660) elosztottam 6,67-dal (az adóbevallásban az igénybe vett járulékkedvezményből ezzel a szorzóval számolják az adóalapot, és a NEXON bérprogramja is így számolja havonta a járulékkedvezményt), így az jött ki, hogy 12.993 Ft járulékkedvezmény érvényesíthető. A számított járulék 33.300 Ft, a kettő különbözete, vagyis a levonandó járulék 20.307 Ft.
Mivel ezt az értéket elfogadták helyes megoldásként, úgy vélem, nem vitatható a kifizetésre kerülő nettó megbízási díj összege sem, amit egy egyszerű kivonással, majd kerekítéssel (mivel készpénzes kifizetésről van szó) kellett megállapítani a kérdésre adott válaszként. 200.000-20.307=179.693 => 179.695 Ft.”

Szakértőink azonban nem fogadták el ezt a számítási logikát. Úgy érveltek, hogy:

„Ha az szja terhére a családi kedvezmény teljes mértékben nem érvényesíthető és családi járulékkedvezmény is jár a magánszemélynek, akkor a járulékkedvezményként igénybe vehető kedvezmény kiszámítása nem úgy történik, ahogy Ön leírta, hogy a megmaradt adóalap kedvezményt elosztjuk 6,67-tel, hanem oly módon, hogy kiszámoljuk a megmaradt kedvezményalap szja-tartalmát, vagyis szorozzuk 15 %-kal. Ezt támasztja alá a régi, 1997. évi LXXX. tv. 24/A. § (3) bekezdése, illetve az új Tbj. 34. § (3) bekezdése is …”.

A megbízási szerződéséből származó egy napra jutó jövedelem kiszámítása kapcsán azt kifogásolta egyik versenyzőnk, hogy „rossz” a feladatban megadott 25%-os költséghányad alkalmazása, mert indoklása szerint a „NAV adóelőleg nyilatkozata alapján vagy 10% költséghányadot, vagy meghatározott elismert összeget lehet figyelembe venni”. Hozzátette, hogy „… a 25% nem egyenlő az elismert költségekkel”.
A kérdező álláspontja alapján az vélelmezhető, hogyha a magánszemély nem a 10% költséghányad alkalmazását választja, akkor konkrét összegben köteles meghatározni, hogy mennyi felmerülő, elismert költség levonását kéri, azaz a százalékos meghatározás (25%) nem helyes.

Egy másik versenyző is 25%-os költséghányad alkalmazását kifogásolta, mivel tapasztalatai szerint csak két módon lehet a költségekről nyilatkozni: „Az eddig elolvasott összes írásos anyag alapján és a tapasztalatom alapján is úgy tudtam, hogy két módon lehet a költségekről nyilatkozni. Vagy 10%-os költséghányadot lehet választani, vagy a felmerült költségek pontos összegét kell megadni (Ft-ban maximum a díj 50%-ig). A NAV által közzétett nyilatkozat nyomtatványon is erre van lehetőség. Ezért választottam a feladat vonatkozó részében a 10%-os költséghányadot, mert azt akár nyilatkozat nélkül is lehet alkalmazni. Persze itt is lehetséges, hogy én értelmeztem félre a szabályokat”.

Szakértőink – reflektálva a kérdezők felvetésére – segítenek a jogszabályok helyes alkalmazásában.

Megítélésük szerint abból kell kiindulni, hogy az Szja tv. 47. § (2) bekezdése határozza meg az adóelőleg alapját, ezen belül az a) pont vonatkozik az önálló tevékenység esetében az adóelőleg alapjának meghatározására.
A hivatkozott törvényhely aa) pontja érvényes a feladatban meghatározott esetre, mely szerint – mivel a bevétel adóelőleg megállapítására kötelezett kifizetőtől származik, a bevételből a magánszemély adóelőleg nyilatkozata szerinti, a bevétel 50 %-át meg nem haladó mértékű, igazolható költség vehető figyelembe, amennyiben a tételes költségelszámolást választja.
A hivatkozott előírás a figyelembe vehető költséget %-ban határozza meg és nem írja elő, hogy ezt a magánszemély köteles összegben meghatározni a nyilatkozaton. Ezáltal a magánszemély is kérheti ezt %-os mértékben, nem csak konkrét összegben, amennyiben ezt jelöli a nyilatkozaton. Ugyanezt erősíti meg a költségnyilatkozat kitöltési útmutatójában „Az 1. ponthoz:” kezdetű bekezdésben található magyarázat is.

3. Feladat

A feleletválasztós feladat 2. – komoly figyelmet igénylő – kérdése egy konkrét határidőig teljesítendő kötelezettség meghatározását kérte:
„Határozza meg, hogy a koronavírusra tekintettel 2020. június hónapban fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló után legkésőbb mely időpontig kell a munkáltatónak teljesítenie az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettséget!”

A helyes válasz: 2020. augusztus 17.

Egyik versenyzőnk nem találta rendjén valónak a kérdésre adott – a feladatkészítő által megjelölt – helyes választ. A NAV honlapján olvasható (2020.04.27.) „A fizetés nélküli szabadság ideje alatt is jogosult a munkavállaló az egészségügyi szolgáltatásra” cím alatt található információkra és ezekből levonható következtetésekre hivatkozott, melyek szerint
„Március 11-től a veszélyhelyzet miatt fizetés nélküli szabadságon levő munkavállaló biztosítása szünetel, ugyanakkor a veszélyhelyzet időtartama alatt jogosult egészségügyi szolgáltatásra.
Ez azt jelenti, hogy a veszélyhelyzet ideje alatt az érintett munkavállalónak nem kell az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség hatálya alá a T1011 jelű adatlapon bejelentkeznie és havi 7.710 forint, naptári napi 257 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot megfizetnie.
Ha a veszélyhelyzet miatt fizetés nélküli szabadságon levő munkavállaló már a Korm. rendelet hatályba lépése előtt bejelentkezett az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség hatálya alá és a járulékot megfizette, akkor azt a munkavállaló kérelmére a NAV visszafizeti, ha fennállnak az adóvisszatérítés törvényi feltételei.
A veszélyhelyzet miatt fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló után 2020. május 1-jétől a munkáltatót terheli az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésének kötelezettsége, melyet a 08-as bevallásban kell bevallania és a tárgyhónapot követő hó 12-éig kell megfizetnie, első alkalommal a június 12-éig benyújtott bevallásban.
Ha a fizetési kötelezettség teljesítése a munkáltatónak nehézséget okoz, akkor a NAV-hoz benyújtott kérelme alapján az adóhatóság engedélyezi, hogy a kötelezettséget a munkáltató a veszélyhelyzet megszűnését követő 60. napig fizethesse meg”.

Voltak mások is, akiknek komoly fejtörést okozott a három időpontból (2020. július 12., 2020. augusztus 12. vagy 2020. augusztus 17.) a helyeset megjelölni. Egyik hezitáló versenyzőnk bevallotta, hogy „először az augusztus 17-ét jelöltem meg, de a törvény, egész pontosan a kormányrendelet szövegét többször végig olvasva, arra a döntésre jutottam, hogy a tárgyhót követő hónap 12. napja a „kell” kategória és a +60 nap pedig a lehetőség, ha a munkáltató kérelmezi.”

Szakértőnk a 140/2020 (2020.IV.21) Kormányrendeletet tekintette kiinduló pontnak, melynek értelmében az egészségügyi szolgáltatási járulék átvállalási kötelezettsége a munkáltatónak a veszélyhelyzet fennállásának idejéig, tehát 06.17-ig állt fenn. A további 60 nap pedig – kérelem esetén – a megfizetésre nyitva álló idő.

Szakértőnk érvelése szerint a feleletválasztós feladat 2. kérdése arra vonatkozott, hogy melyik az a legkésőbbi időpont ameddig mindenképpen meg kell fizetni a munkáltatónak az egészségügyi szolgáltatási járulékot. A hivatkozott Korm. rendelet 20. §-a értelmében

A fentiekre tekintettel, a fizetési halasztásra nyitva álló lehetőséget és határidőt is figyelembe véve, a legkésőbbi időpont: augusztus 17.