Lezajlott a hetedik alkalommal elindított Országos Bérügyviteli Bajnokság harmadik fordulója

Szeptember 15-ikével zárult az OBB harmadik online fordulója. A regisztrált versenyzők közül 232-an (25%) szereztek pontot a harmadik fordulóban. Az elért átlagpontszámok:

• az első, 20 pontos feladaté 11,8 pont;
• a második, 50 pontos feladat elért átlaga 24,9 pont;
• a harmadik, 15 pontos feladat átlaga 11,7 pont és
• a negyedik, szintén 15 pontos feladat átlaga pedig 13,3 pont.

A feladatok átlagpontszámai fordulónként az alábbiak szerint alakultak:

Feladatok	Első forduló	Második forduló	Harmadik forduló
1. feladat	16,1 pont	14,7 pont	11,8 pont
2. feladat	28,8 pont	23,0 pont	24,9 pont
3. feladat	11,9 pont	13,0 pont	11,7 pont
4. feladat	10,7 pont	11,7 pont	13,3 pont

A harmadik fordulóban az összesen elérhető 100 pontból – átlagosan – 56,8 pontot értek el a résztvevők.

A harmadik fordulóban 2 versenyző nyújtott maximális, 100 pontos teljesítményt. 98 pontot 1 fő ért el, míg hárman 97 pontot gyűjtöttek be kimagasló feladatmegoldásuk alapján.

A három forduló teljesítménymutatói alapján az első százba 208 pont, míg az első ötvenbe 242 pont a belépő szint.

Három forduló után a 287 pontot elérő versenyző áll az élen. A 10. helyen álló résztvevő 271 pontot tudhat magáénak.

Észrevételek és tanulságok

Mint ismeretes a fordulók lezárása után 5 naptári nap állt rendelkezésre a kérdések, észrevételek, az esetleges problémák és panaszok – e-mailen történő – benyújtására, amelyeket a berugyvitelibajnoksag@nexon.hu címre lehetett most is továbbítani.

A mostani fordulóhoz is érkezett néhány észrevétel, amelyeket szakértőink segítségével (ha nem is túl gyorsan, de meglehetősen alaposan körbejárva az egyes felvetéseket) az alábbiak szerint dolgoztunk fel.

1. feladat

ELSŐ KÉRDÉS

Ebben a feladatban ki kellett választani, hogy egy munkakör mikor minősíthető önmagában készenléti jellegűnek. A felsoroltakból 3 – elfogadható, azaz 1 pontot érő – lehetőséget adtunk meg, azaz „készenléti jellegűnek minősíthető egy munkakör önmagában amiatt, hogy:

• a dolgozó a feladatainak jellege miatt – hosszabb időszak alapulvételével – a rendes munkaidő egyharmadában munkavégzés nélkül áll a munkáltató rendelkezésére.
• a dolgozó a feladatainak jellege miatt – hosszabb időszak alapulvételével – a rendes munkaidőnek csak a felében végez ténylegesen munkát a munkáltató rendelkezése szerint.
• a munkavégzés – különösen a munkakör sajátosságára, a munkavégzés feltételeire tekintettel – a munkavállaló számára az általánoshoz képest lényegesen alacsonyabb igénybevétellel jár”.

A megoldáshoz ajánlottuk az Mt. 91. §-át figyelembe venni, amely az alábbiak szerint rendelkezik:

91. § Készenléti jellegű a munkakör, ha:

a) a munkavállaló a feladatainak jellege miatt – hosszabb időszak alapulvételével – a rendes munkaidő legalább egyharmadában munkavégzés nélkül áll a munkáltató rendelkezésére, vagy

b) a munkavégzés – különösen a munkakör sajátosságára, a munkavégzés feltételeire tekintettel – a munkavállaló számára az általánoshoz képest lényegesen alacsonyabb igénybevétellel jár.

Az Mt. normaszövege viszont a készenléti jellegű munkakör két esetét nevesíti. Ezzel kapcsolatban kérdezte versenyzőnk, hogy ha a törvény két pontban foglalja össze a készenléti jellegű munkakör típusait, akkor a feladat miért három lehetőséget enged meg.

Nem volt semmilyen trükk vagy hiba a feladatban, csak arra kellett oda figyelni, hogy a fél az több, mint az egyharmad. Mivel a munkavállaló – a feladat szerint – a munkaidő felében végez munkát, akkor a munkaidő másik felében nem végez munkát. Ez több, mint a rendes munkaidő egyharmada. Így a felsoroltakból három válasz is megfelel a jogszabályi előírásnak.

MÁSODIK KÉRDÉS

Az első feladat második kérdésben azt tudakoltuk, hogy a munkaszerződésben az általános teljes napi munkaidőnél hosszabb teljes munkaidő jogszerűen mikor állapítható meg. A megállapítható esetekre a felsoroltakból az alábbi hármat fogadtuk el.

„A munkaszerződésben az általános teljes napi munkaidőnél hosszabb teljes munkaidő jogszerűen megállapítható adott esetben, ha:

• a munkavállaló készenléti jellegű munkakört lát Ilyen esetben a hosszabb teljes napi munkaidő maximum 12 órára emelhető.
• a munkavállaló hozzátartozója a munkáltatónak. Ilyen esetben a hosszabb teljes napi munkaidő maximum 12 órára emelhető.
• a munkavállaló hozzátartozója a gazdasági társaság munkáltató olyan tulajdonosának, aki a társaságra vonatkozó döntések meghozatala során a szavazatok több mint 25 százalékával rendelkezik. Ilyen esetben a hosszabb teljes napi munkaidő maximum 12 órára emelhető”.

A megoldáshoz az Mt. 92. § (2)-(3) bekezdését kellett helyesen értelmezni, amely az alábbiakat tartalmazza:

92. § (1) A teljes napi munkaidő napi nyolc óra (általános teljes napi munkaidő).
(2) A teljes napi munkaidő – a felek megállapodása alapján – legfeljebb napi tizenkét órára emelhető, ha a munkavállaló

a) készenléti jellegű munkakört lát el,
b) a munkáltató vagy a tulajdonos hozzátartozója (hosszabb teljes napi munkaidő).

(3) Tulajdonosnak – a (2) bekezdés alkalmazása során – a gazdasági társaság tagját kell tekinteni, ha a társaságra vonatkozó döntések meghozatala során a szavazatok több mint huszonöt százalékával rendelkezik.

Több versenyzőnk vitába szállt velünk, mert szerintük az e) és g) pontok egyike, illetve akár mindkettő is elfogadható jó válasznak.

Szakértőink továbbra sem osztják a felszólalók egyik álláspontját sem. Azt sem tanácsolják, hogy nyelvészkedésbe kezdjünk, ahogy egyik résztvevő ezt tette, aki szerint „a napi munkaidő szóösszetételnek két jelentése van”.

Álláspontunk szerint a napi munkaidőt a Munka Törvénykönyv 88. § (1) bekezdése egyértelműen meghatározza: „Napi munkaidő: a felek vagy munkaviszonyra vonatkozó szabály által meghatározott:

a) teljes napi munkaidő vagy
b) részmunkaidő”.

A napi munkaidőt általában a munkaszerződésben határozzák meg (lehet, hogy a heti munkaidőből kell visszaszámolni), de előfordulhat, hogy a munkáltató és a munkavállaló külön megállapodásában rögzít. Arra az esetre pedig, ha a munkaszerződésben, vagy más megállapodásban nem határozzák meg a napi munkaidőt, arra az esetre az Mt. 45. § (4) bekezdése lesz az irányadó: „A munkaviszony – eltérő megállapodás hiányában – általános teljes napi munkaidőben történő foglalkoztatásra jön létre”.

Úgy véljük, hogy azok, akik az az e) és g) pontokat elfogadhatónak tartották, azok két fogalmat kevertek össze: napi munkaidőt és a beosztás szerinti napi munkaidőt. Ez utóbbit a 88. § (2) bekezdése határozza meg: „Beosztás szerinti napi munkaidő: a munkanapra elrendelt rendes munkaidő”. Sajnálatos módon a gyakorlatban sok esetben okoz félreértést és hibás jogalkalmazást a két fogalom tévesztése. Feladatunkkal éppen erre a problémára kívántuk felhívni a kollégák figyelmét.

2. feladat

Az A) és B) feladatrészben a 2019. szeptember hóra járó díjat terhelő kötelezettségeket és levonásokat, valamint a kifizetendő nettó járandóságot kellett az érintettek számára meghatározni. Ennek kapcsán a kerekítés során alkalmazott szabályok miatt kaptunk észrevételeket. A kerekítési eltérés +5, de a -2 sem zárható ki.

Egyéb

Kaptunk még néhány további észrevételt is, amelyeket igyekeztünk közvetlenül megválaszolni az érintettek számára.

Tájékoztatás

Szeptember 15-én kezdetét vette a 4. online forduló, amely október 15-én zárul.

Az OBB 5., ún. jelenléti fordulóját – a tervek szerint – 2019. október 31-én (csütörtökön) tartjuk, 13:30 órai kezdéssel, ahová az 50 legjobb eredményt elérő résztvevői kört várjuk. Igyekszünk már október 16-án közzé tenni az első ötvenbe való bekerülés minimum pontszámát, amelyből mindenki következtethet érintettségére. Ezen túlmenően személyre szóló meghívót is küldünk az első ötvenbe bekerült kollégáknak. A feladatmegoldásra idén is 120 perc áll majd rendelkezésre. (Érkezés, illetve regisztráció már 13 órától lehetséges.)

Helyszín: Budapesti Gazdasági Egyetem. De nem a megszokott zuglói helyszínen lesz az utolsó forduló, hanem az egyetem új campusán!

Cím: Budapest, 1087 Berzsenyi u. 6.

Az eredményhirdetést és díjátadást 2019. november 20-án tartjuk a NEXON „Tarts lépést a világgal” c. partneri konferenciáján.