A 2. online forduló tanulságai

A fordulók lezárása után 5 naptári nap állt rendelkezésre a kérdések, észrevételek, az esetleges problémák és panaszok – e-mailen történő – benyújtására, amelyeket szakértőink segítségével feldolgozunk, s a válaszokból született – feltételezhetően közérdeklődésre számot tartó – összefoglalót az alábbiakban tesszük közzé. (A speciális vagy technikai jellegű észrevételekre direktben válaszoltunk az érintett versenyzőknek!) A mostani fordulónál egy olyan kérdéskör volt, amely tanulságul szolgálhat minden szakmabelinek!

2. feladat

Az 50 pontot érő feladat arról szólt, hogy egy korlátolt felelősségű társaság egyik tulajdonosa mellékszolgáltatásként személyes munkavégzést vállalt. A tag személyes munkavégzésére tekintettel havi 260.000 Ft bruttó tagi jövedelem jár, amelyet minden hónapban a hó utolsó napján fizetnek ki részére. Számos kiegészítő információ birtokában ki kellett számítani „a 2018. május hóra a tag részére kifizetendő havi tagi jövedelmét terhelő kötelezettségeket és levonásokat, és meg kellett határozni a társaság által a tulajdonos részére kifizetendő nettó járandóságot!”

Egyik versenyzőnk azt kifogásolta, hogy a „feladat megoldásának magyarázatában Önök járulékonként külön-külön állapították meg a maximálisan figyelembe vehető járulékkedvezmény összegét. A kedvezmény alapjának felső határaként a tagi jövedelmet határozták meg”. Álláspontja mellett azzal érvelt, hogy „a TBJ 24/A. § (3) c) pontjában a járulékkedvezmény összege a Szja tv. szerinti családi kedvezmény összegéből a ténylegesen érvényesített családi kedvezménnyel csökkentett összeg 15 százaléka, de maximum a járulékok összege, melyet társas vállalkozó esetén a személyes közreműködői díjat terhelő járulékok erejéig lehet érvényesíteni”.

A fentiek ellenére szakértőink továbbra is úgy vélik, hogy a feladat – családi járulékkedvezmény érvényesítése során követendő eljárásra vonatkozó – helyes megoldásának általunk bemutatott levezetése megegyezik a vonatkozó jogszabályi előírásokkal. Az érintett jogszabályi rendelkezések ugyanis részletesen és egyértelműen tartalmazzák a családi járulékkedvezmény érvényesítése során követendő eljárást.

Álláspontunk alátámasztására idézzük a 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 24/A. § (6) bekezdés második mondatát, amely szerint: „Egyéni és társas vállalkozó esetén a családi járulékkedvezményt a kivétet, az átalányban megállapított jövedelmet vagy a személyes közreműködői díjat terhelő járulékok erejéig lehet érvényesíteni”.

Látható, hogy a jogszabály szövege nem tartalmaz arra vonatkozó rendelkezést, hogy ezeket a járulékokat összesítve kellene figyelembe venni, sőt több további ponton is egyértelműsíti, hogy járuléknemenként kell számítani a kedvezményt.

Ezt az értelmezést támasztja alá, hogy a „járulék” fogalom nem a járulékok összesített összegét jelenti, hanem az egyes járulékfajtákat. Ugyanis a Tbj. 4. § l) pontja nagyon pontosan meghatározza, mit kell járulék fogalmon érteni: „Járulék: az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék (a természetbeni egészségbiztosítási járulék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék és a munkaerő-piaci járulék), a nyugdíjjárulék, a táppénz-hozzájárulás, az egészségügyi szolgáltatási járulék”. Ebben a meghatározásban járulékok összegéről nem tesz említést a jogszabályi szöveg, kizárólag a járulékok fajtáit sorolja fel.

A jogszabály további kiegészítő rendelkezésekkel egyértelművé teszi, hogy a járulékokból a kedvezmény nem azok összesített összegéből érvényesíthető, azzal, hogy az érvényesítésnek szigorú sorrendet állapít meg az 51. § (3) bekezdésében:
„A foglalkoztató a családi járulékkedvezmény havi összegét úgy érvényesíti, hogy az annak megfelelő összeget

• természetbeni egészségbiztosítási járulékként, vagy
• ha a természetbeni egészségbiztosítási járulék nem nyújt teljes fedezetet a járulékkedvezményre pénzbeli egészségbiztosítási járulékként, vagy
• ha a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék sem nyújt teljes fedezetet a járulékkedvezményre nyugdíjjárulékként nem vonja le, és nem fizeti meg az állami adóhatóságnak. A családi járulékkedvezmény havi összegét a foglalkoztató az Art. szerinti havi adó- és járulékbevallásban vallja be.”

Ezzel összefüggésben két dologra indokolt rámutatni:

1. Ez a rendelkezés, első olvasatra úgy tűnhet, hogy ellentétben áll az 51. § (2) bekezdésével, amely szerint a kedvezmény a legfeljebb járulékok összegéből vonható le. A gyakorlatban többeket félrevezetett, és az összesített járulékösszegből vonták le a kedvezményt, mert elkerülte a figyelmüket a jogszabályi szövegben a LEGFELJEBB szó, és az, hogy ez a szabály a kedvezmény összegének maximumáról szól, nem az érvényesítésre vonatkozik.
   „A családi járulékkedvezmény havi összege az Szja tv. szerinti családi kedvezmény adóelőleg-nyilatkozat szerinti havi összege és a tárgyhavi személyi jövedelemadó adóelőleg-alap különbözetének – ha az pozitív – 15 százaléka, de legfeljebb a biztosítottat a tárgyhónapban terhelő
   a) természetbeni egészségbiztosítási járulék és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, és
   b) nyugdíjjárulék összege.”
   A jogszabályban ezt a rendelkezést közvetlenül követi is az előbb említett (3) bekezdés, amely az érvényesítésről szól, és meghatározza a sorrendet.
2. A másik dolog, amit a Tbj. 51. § (3) bekezdésének értelmezésével kapcsolatban tisztázni kell, az, hogy milyen módon kapcsolódik ez a Tbj. 24/A. § (6) bekezdés egyéni és társas vállalkozókra vonatkozó korlátozásával.

Mivel mindkét joghely alkalmazása kötelező, ezért a 24/A. § (6) bekezdés korlátozó rendelkezése kizárólag akkor teljesül, ha 51. § (3) bekezdése szerinti levonási sorrendben az egyéni és társas vállalkozók esetében a tényleges jövedelmet terhelő járulékok érvényesíthetők.