A VI. OBB első fordulójának tanulságai

A verseny szabályai szerint a fordulók lezárása után mód van kérdések, észrevételek – e-mailen történő – benyújtására, amelyeket a berugyvitelibajnoksag@nexon.hu címre kell elküldeni.
A szakmai jellegű kérdéseket/észrevételeket szakértőink alaposan megvizsgálják, s igyekeznek részletesen megindokolni álláspontjukat. Mivel ez a folyamat időt és körültekintést igényel, ezért csak mostanában születtek meg az alábbi szakértői állásfoglalások, melyek releváns elemeit az alábbi összeállítás tartalmazza:

1. A legtöbb észrevétel az I. feladatsor 2. feladatához érkezett, amely – számos kiegészítő információ megadásával – egy korlátolt felelősségű társaságnál heti 35 órás munkaviszonyban, 310 000 Ft havi alapbérrel 2015. október 3-a óta foglalkoztatott munkavállalót érintő bizonyos tételek (bruttó jövedelem, terhelő levonások, munkáltatói kötelezettségek, nettó járandóság stb.) kiszámítását kérte a versenyzőktől.

Az észrevételekkel élő versenyzők levélben kaptak választ szakértőnktől, akinek alábbi álláspontja rendkívül tanulságos a mindennapi bérügyviteli munkához: ’A feladat szerinti esetben nem vehető figyelembe a gyed/gyes melletti/folyósítása után járó szociális hozzájárulási adókedvezmény, mert ennek a kedvezménynek az igénybevételéhez elengedhetetlen feltétel az, hogy a dolgozó a munkáltató nevére szóló igazolással rendelkezzen, és azt a munkáltatója részére átadja. A feladatban ez nem szerepelt, így a kedvezmény érvényesítésére nincs lehetőség.

A szociális hozzájárulási adót is tartalmazó 2011. évi CLVI. törvény 462/D. § írja le a gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban vagy gyermeknevelési támogatásban részesülő munkavállaló után érvényesíthető adókedvezményre vonatkozó jogszabályi feltételeket. Az igénybevétel feltételeinek meghatározása után azonban ennek a paragrafusnak az (5) bekezdése egy további, igen szigorú feltételt ír elő.
Az említett bekezdés szerint: „A kedvezményt a munkáltató a feltételek fennállását igazoló, az anyasági ellátást folyósító egészségbiztosítási szerv, társadalombiztosítási kifizetőhely, családtámogatási feladatokat ellátó hatóság, családtámogatási kifizetőhely, a társadalombiztosítási vagy családtámogatási kifizetőhely megszűnése esetén az egészségbiztosítási szerv, illetve a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala által az ellátásban részesülő kérelmére kiállított igazolás birtokában érvényesítheti.”
Ebben a mondatban nemcsak az szerepel, hogy speciális igazolással kell rendelkeznie a dolgozónak, hanem az is, hogy a munkáltató a kedvezményt csakis az igazolás birtokában érvényesítheti. Ennek értelmében tehát ahhoz, hogy a munkáltató igénybe vehesse a kedvezményt, a dolgozótól át kell vennie és őriznie kell az igazolást.

A feladat ezzel egy nagyon fontos, gyakorlatban gyakran elkövetett hibára hívja fel a figyelmet: nem elegendő a feltételek fennállásának a vizsgálata! Nem szabad, hogy elkerülje a figyelmet, hogy a gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban vagy gyermeknevelési támogatásban részesülő munkavállaló után érvényesíthető szociális hozzájárulási adó kedvezmény kizárólag erre vonatkozó speciális igazolás birtokában vehető igénybe. Ellenkező esetben jelentős adóhiány keletkezhet.

2. Az Igaz-Hamis összeállítás 13. kérdése – igazként – azt állította, hogy „19 éves laktózérzékeny, nappali tagozatos gimnazista gyermeke a tavalyi év nyári időszakban diákmunkát végzett. A 2017. évi adóbevallás benyújtása során a személyi kedvezmény érvényesítésére jogosult.”
Egy versenyzőnk nem értett egyet az igazként elfogadott állítással, mert szerinte „nem elég a személyi kedvezményhez laktóz érzékenynek lenni, az Szja tv. 40.§ (1) szerint ’a súlyosan fogyatékos magánszemélynél az erről szóló igazolás, határozat alapján.’ lehet a kedvezményt igénybe venni”.
Szakértőnk továbbra is kitart az igaz állítás mellett, mert a feladatnál a laktóz érzékenység tényként volt meghatározva, tehát ebben az esetben el kell fogadni, hogy az orvosilag igazolt.

3. Volt egy versenyzőnk, akinek az Igaz-Hamis összeállítás 14. kérdésével gyűlt meg a baja, mert a feladatban hamisként elfogadható állítás, mely szerint „Ismerőse egyszerűsített foglakoztatás keretében, turisztikai idénymunkát végez. Ismerőse munkabérét – korábbi tartozásai miatt – végrehajtói letiltás terheli, amelyről a jelenlegi foglalkoztató értesítése megtörtént. A munkáltató a turisztikai idénymunkára kifizetett munkabérből jogosult, és egyben köteles érvényesíteni a letiltást” szerinte igaz, „mivel idénymunkás, ezért amennyiben a letiltásmentes munkabérrésznél többet keres/hó, érvényesítheti a munkáltató a letiltást”.

Szakértőnk ebben az esetben sem fogadta el a kifogással élő versenyző érvelését, mert – határozott álláspontja szerint – az egyszerűsített módon létesített munkaviszonyból származó jövedelem esetén munkabérletiltás kiadására nincs lehetőség. Az Efo. tv. 8. § (3) bekezdés b) pontja ugyanis arról rendelkezik, hogy a közteher megfizetésével a munkavállalót nem terheli nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási-, és munkaerő-piaci járulékfizetési, egészségügyi hozzájárulás-fizetési, és személyi jövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség. A Vht. 65. § (4) bekezdés így kizárja fenti jogviszonyból származó jövedelemre a letiltás kiadását.”