A 2. online forduló eredményei és tanulságai

Csökkenő aktivitás, javuló eredmények az OBB második fordulójában

Június 15-én zárult az OBB második online fordulója. A versenyzők – akik kitartottak az első fordulót követően is – most is jól vették az akadályokat. A regisztrált 1242 versenyzőből 364-en (30%) szereztek pontot a második fordulóban, és összességében javuló teljesítményt nyújtottak szinte valamennyi feladattípusban:

• az első, 20 pontos feladat átlaga: 9 pont
• a második, 50 pontos feladat átlaga: 36 pont;
• a harmadik, 15 pontos feladat átlaga: 9 pont és
• a negyedik 15 pontos feladat átlaga: 10 pont

Az elérhető 100 pontból – átlagosan – 57 pontot (6 ponttal többet, mint az első fordulóban) értek el a résztvevők (beleértve azokat is, akik csak egy feladat megoldásáig jutottak.)
Az eddig lezajlott két forduló után – többek között – az látható, hogy az első száz versenyző idén is igen magas szinten teljesít: az elérhető 200 pontból – átlagosan – 173 pontot szereztek. (A két forduló teljesítménymutatói alapján az első százba 157 pont a belépő szint.)
Idén nincs „hibátlan” versenyzőnk, mert az eddigi legjobb résztvevő is „csak” 193 ponttal áll az élen.

Észrevételek és tanulságok

1. feladat 4. kérdés
A feladatban hat lehetőség közül ki kellett választani a közölt megállapításhoz tatozó – összesen 4 pontot érő – két helyes befejezést, amelyeket az alábbiak szerint fogalmazott meg szakértőnk:
Amennyiben egy korlátolt felelősségű társaság tagja a társasággal társadalombiztosítási jog szerint tagsági jogviszonyban áll:
a tulajdonos társadalombiztosítási jog szerint biztosítottnak minősül, ha nem minősül saját jogú nyugdíjasnak, és nem részesül özvegyi nyugdíjban (a helyes válasz kiválasztásáért 2 pont járt);
a tulajdonos társadalombiztosítási jog szerint biztosítottnak minősül, ha özvegyi nyugdíjban részesül, de a reá irányadó nyugdíjkorhatárt nem töltötte be és nem minősül saját jogú nyugdíjasnak (a helyes válasz kiválasztásáért ebben az esetben is 2 pont járt).

Érdemes hangsúlyozni, hogy a megoldásra a Tbj. 5. § (1) bekezdés f) pont és a 4. § e) pontok adtak magyarázatot. A kérdéssel a tagsági jogviszonyban álló tulajdonosokra vonatkozó – a gyakorlatban sokszor eltévesztett szabályra – kívántuk ráirányítani a figyelmet. Ugyanis a társadalombiztosítási tagsági jogviszonyban álló tulajdonos minden olyan esetben biztosítottnak minősül társadalombiztosítási jog szerint, amikor nem minősül saját jogú nyugdíjasnak, és emellett vagy nem részesül özvegyi nyugdíjban, vagy olyan özvegyi nyugdíjban részesülő, aki a reá irányadó nyugdíjkorhatárt nem töltötte be. A biztosítotti jogviszony elbírálása a bérügyviteli feladatok közül kiemelkedő jelentőségű mind a bejelentés szükségessége, mind a fizetendő közterhek szempontjából.

1. feladat 5. kérdés (és a technika ördöge)
A kérdéshez – jogosan – több reklamáció is érkezett, mivel nem volt szinergia a kérdések és a lehetséges egy helyes válasz között. A hibát az Operatív Teamünk követte el, mivel az e-learning rendszerben rosszul rögzítették a feladatot, amelynek helyesen az alábbiak szerint kellett volna megjelennie:

Amennyiben egy korlátolt felelősségű társaság tagja a társasággal munkaszerződést köt:

• a tulajdonos társadalombiztosítási jog szerint biztosítottnak minősül minden ilyen esetben – (a helyes válasz kiválasztásáért 4 pont járt volna)
• a tulajdonos társadalombiztosítási jog szerint nem minősül biztosítottnak semmilyen esetben sem – (hibás válasz)
• a tulajdonos abban az esetben nem minősül társadalombiztosítási jog szerint biztosítottnak, ha saját jogú nyugdíjas, vagy olyan özvegyi nyugdíjban részesülő, aki a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte, de a nyugdíja folyósítása szünetel – (hibás válasz)
• a tulajdonos abban az esetben nem minősül társadalombiztosítási jog szerint biztosítottnak, ha saját jogú nyugdíjas, vagy olyan özvegyi nyugdíjban részesülő, aki e reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte, függetlenül attól, hogy a nyugdíja folyósítása szünetel-e vagy nem – (hibás válasz)
• a tulajdonos társadalombiztosítási jog szerint nem minősül biztosítottnak, ha a munkaszerződése részfoglalkoztatásra jön létre – (hibás válasz)

A kérdés megoldását a Tbj. 5. § (1) bekezdés a) pont adja meg, amelynek értelmében munkaviszony létesítése esetén társadalombiztosítási jog szerinti biztosítási jogviszony jön létre, függetlenül attól, hogy a munkavállaló netán nyugdíjas, vagy esetleg részfoglalkozásban foglalkoztatják.
Az Operatív Teamünk elnézést kér a tévedésért az érintettektől. Tekintettel arra, hogy a „hiba a mi készülékünkben volt”, ezért akik leadták az 1-es feladatot, számukra 4 pont legkésőbb augusztus 15-ig jóváírásra kerül a rendszerben!

3. feladat 4. kérdés (és a technika ördöge)
Sajnos itt is homokszem került a gépezetbe, amely azt jelentette, hogy a feleletválasztós kérdéssor 4. kérdésénél pontatlanul lett megadva az egyik (harmadik pontban olvasható) helyes (NEM IGAZ) válasz, így az egy helyett két jó (NEM IGAZ) megoldása is lehetett volna a feladatnak.

A kérdés egyébként az Ebtv. 49.§ (1) bekezdésének ismeretére volt kíváncsi, ezen belül is a táppénz folyósítás időtartamának megállapítására vonatkozó speciális szabályokra. Jelesül arra, hogy gyermeknevelési támogatás igénybevétele mellett is lehetőség van munkát vállalni és szükség szerint – keresőképtelenség esetén – táppénzt igényelni. Ebben az esetben a táppénz folyósítás időtartamának megállapításánál a gyet időtartama alatt keletkezett biztosítási időszakot lehet biztosítási időként figyelembe venni.

Míg saját jogú nyugdíjas esetén, ha annak folyósításának szüneteltetése mellett vállal valaki munkát, akkor a táppénz folyósításának meghatározásánál a nyugdíj folyósítás szüneteltetésének időtartama alatti biztosítási napokat lehet figyelembe venni.

A gyed igénybe vétele mellett munkát végzők esetében pedig az általános szabályok az irányadók a táppénz folyósítás időtartamának megállapítására. (Figyelem! A gyed melletti munkavégzés esetén tehát nem az Ebtv. 49.§ (1) bekezdése szerinti speciális szabályokat kell alkalmazni, hanem az általános szabályok az irányadók!)

A feleletválasztós kérdést és a lehetséges feleleteket – a harmadik pontban pontatlanul – az alábbiak szerint tettük közzé az e-learning rendszerben: A táppénzfolyósítás időtartamának megállapítására vonatkozó, melyik állítás nem igaz?

A gyermeknevelési támogatás mellett munkát végző ismerőse esetében a gyet folyósítás időtartama alatt keletkezett biztosítási napokat lehet biztosítási időként figyelembe venni.
A gyed mellett munkát végző ismerőse esetében a gyed folyósítás időtartama alatt keletkezett biztosítási napokat lehet biztosítási időként figyelembe venni. – (NEM IGAZ)
Az öregségi nyugdíj folyósításának szüneteltetése mellett munkát végző ismerőse esetében a nyugdíj folyósításának időtartama alatt keletkezett biztosítási napokat lehet biztosítási időként figyelembe venni.
Az utolsó/harmadik válasz azonban – egy szó hiányában – pontatlanul került megfogalmazásra. A harmadik NEM IGAZ felelet helyes megfogalmazása:
Az öregségi nyugdíj folyósításának szüneteltetése mellett munkát végző ismerőse esetében a nyugdíj folyósításának szüneteltetésének időtartama alatt keletkezett biztosítási napokat lehet biztosítási időként figyelembe venni. – (NEM IGAZ)

Mindezeket figyelembe véve, aki a második és harmadik válaszok közül az egyiket megjelölte, megkapta a helyes válaszért járó egy pontot!

3. feladat 6. kérdés
A versenyző (kiindulva a képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveg kérdésköréből) aziránt érdeklődött, hogy a szemészeti szakvizsgálat vajon egyenértékű-e a szemészeti vizsgálattal, mivel munkahelyén egyik kollégája a képernyő előtti munkavégzéshez szükséges szemüvegszámla elszámolásához egy optometrista által kiállított igazolást adott le.

A feltett kérdésre szakértőnk lényegében nemmel válaszolt, azaz a szemészeti szakvizsgálat nem azonos az optometrista által végzett szemészeti vizsgálattal. Indoklása szerint az optometrista a szem fénytörésével, a látás vizsgálatával foglalkozó diplomás egészségügyi szakember, aki optikákban vagy szemész orvos mellett végzi munkáját.
A szemész szakorvos pedig – általában – a szembetegségek gyógyításával, gyógyszerek felírásával stb. foglalkozó diplomás orvos.

A vonatkozó Eüm. rendelet szerint a képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveg: „a szemészeti szakvizsgálat eredményeként meghatározott, a képernyő előtti munkavégzéshez szükséges szemüveglencse, és ennek a lencsének a rendeltetésszerű használatához szükséges keret, ide nem értve a munkavállaló által a képernyő előtti munkavégzéstől függetlenül egyébként is használt szemüveget vagy kontaktlencsét.”

Annak megállapítása tehát, hogy a munkavállaló látásának romlása, változása munkavégzés során alakult-e ki, azaz a képernyő előtti munka következménye vagy pedig egyéb (például: élettani) tényezők okozzák – álláspontunk szerint – szakorvosi vizsgálat során állapítható meg. (A szakorvosi vizsgálat elvégzése egyébként a munkáltató és a munkavállaló közös érdeke is!)

Gratulálunk versenyzőinknek és jó pihenést kívánunk a szünetre. Folytatás augusztus 15-től.