Az ötödik forduló tanulságai

A november 22-én megtartott jelenléti, döntő forduló feladatainak tanulságai.

5. forduló 1. feladat: feleletválasztós feladat (Feladatkészítő: Polgár-Papp Ágnes) 

Legalacsonyabb pontszám: 10 
Legmagasabb pontszám: 15 (5 versenyző) 
Átlag pont: 12,88/15 

A feleletválasztós feladat többek között a munkáltatói felmondás egy olyan speciális estét vizsgálta, amikor a munkavállaló 0 forint díjra jogosult. A további kérdések a köztartozás letiltásával, szabadság és pótszabadság mértékével, elsőházasok adókedvezményével, a NAV ügyfélportáljának fejlesztésével, különböző bérpótlékokkal, ösztöndíjas foglalkoztatással, gépjárműelszámolással foglalkoztak.  

A jelenléti fordulón megjelent 42 versenyző 10-15 pont közötti eredményeket ért el az első feladattal. A pontszámok alapján a legnehezebbnek a 8. számú kérdés bizonyult, amely a NAV ügyfélportáljának fejlesztésére vonatkozott. Csupán a versenyzők 25%-a válaszolt erre a kérdésre helyesen, és érdekes, hogy a verseny 1-5 helyezettje között is csupán egyikük jelölte meg a helyes választ. Ez is egy olyan kérdés, amely látszólag nem kapcsolódik szorosan a bérszámfejtés témaköréhez, de átlagos felhasználóként érinti a versenyzőinket, így végső soron hasznos információkat hordoznak. Amennyiben ilyen típusú kérdés az online fordulón bukkan fel, akkor a versenyzőknek van idejük utánanézni az Interneten. A jelenléti fordulón érthető okokból erre ritkán van lehetőség.  

Az Országos Bérügyviteli Bajnokság magas szakmai színvonalát, és a feladatkészítők kreativitását mutatja az a különösen érdekes eset, amely a 15. számú részfeladat alaphelyzetét képezi. Elvált szülők felváltva gondozzák egyetlen közös gyermeküket, így 50-50%-ban részesülnek a családi pótlékból, Mindketten új házasságban élnek, amelyből gyermekek is születtek. A kérdés az volt, hogy mekkora családi kedvezményt érvényesíthet az apa, ha neki az új házasságából csak egy új gyermeke született. A helyes válasz 199.995,- forint volt.  

5. forduló 2. feladat: igaz-hamis feladat (Feladatkészítő: Polgár-Papp Ágnes) 

Legalacsonyabb pontszám: 9 
Legmagasabb pontszám: 15 (6 versenyző) 
Átlag pont: 12,64/15 

A 2. feladat során a versenyzőinknek el kellett dönteni, hogy az adott állítás igaz, vagy hamis. Több kérdés vonatkozott a szociális hozzájárulási adóra, ismét előkerült a megváltozott munkaképességűek témaköre, a temetési segély, a távmunka költségeinek elszámolási lehetősége, tört évre járó szabadság, illetve a betegszabadság idejére járó bér kérdésköre is.

A legkevesebb helyes válasz a szabadsággal kapcsolatos 14. számú kérdésünkre érkezett. Jelen esetben azonban nem feltételezzük, hogy a top 50 versenyzőnk ne lenne tisztában a szabadságolás kérdésével. Inkább azt gondoljuk, hogy az állítás sokszorosan összetett feltételrendszere lehetett megtévesztő a számukra. Ezt támasztja alá, hogy a legrutinosabb, sokadik Országos Bérügyviteli Bajnokságán induló versenyzőink (az idei forduló 1-10 helyezettje) mind jó választ adtak.

Ebből a kérdéscsoportból érdekességként emelnénk ki a 15. állítást, amely szerint a munkáltató bizonyos indokolt esetekben korlátozhatja a munkavállaló szabad véleménynyilvánításához fűződő jogát. Az állítás igaz volt, és az indoklásul a feladatkészítő – igazán kivételes módon – egy 2023-as, MT-re mutató, bírósági határozatot jelölt meg.

5. forduló 3. feladat: többszörös feleletválasztós feladat (Feladatkészítő: Steier György)  

Legalacsonyabb pontszám: 0 
Legmagasabb pontszám: 20 (2 versenyző) 
Átlag pont: 14,69/20 

A 3. feladat a többszörös feleletválasztós feladvány, az egyik legnehezebb logikájú feladat a versenyünk során, hiszen, ha nem elég találni egy helyes megoldást. Lehet, hogy kettő, három, vagy akár négy-öt jó válasz is van. A sikerhez vezető feladatmegoldási logika talán az, ha fordítva gondolkodunk, és az összes rosszat kizárjuk. 

Egy versenyző volt, aki úgy döntött, hogy ezt a kérdést kihagyja, illetve egy, aki sajnos következetesen csak egy lehetséges jó választ jelölt meg.  

A legkevesebb helyes válasz a határozott idejű munkaviszonyra vonatkozó állítások kiválasztásánál született, ami azt bizonyítja, hogy érdemes az ilyen látszólag egyértelmű témaköröket is időről-időre elővenni.  Kiemelkedően magas pontszámot értek el viszont a versenyzőink az egészségügyi szolgáltatási járulékkal kapcsolatos valós állítások kiválasztásakor.

5. forduló 4. feladat: szövegbe behelyettesítő feladat (Feladatkészítő: Steier György)

Legalacsonyabb pontszám: 8
Legmagasabb pontszám: 20 (2 versenyző)
Átlag pont: 14,38/20

A 4. feladatban a felajánlott szövegrészletek közül a helyes lehetőségeket kiválasztva kellett igazzá tenni az állítást.

Ismét a kérdéskészítőink kreativitását dicsérik az esetleírásokban feldolgozott témák. Az „A” feladványban vadon gyűjtött növények felvásárlónak történő értékesítésének, a „B” feladatban a háztartási munka bejelentésének, a „C” feladatban egy magánszemélyként, magánfelhasználásra vásárolt óra haszonnal történő továbbértékesítése után fizetendő jövedelemadónak, a „D” feladatban a magánszemélyként történő lakásbérbeadásból származó jövedelem adókötelezettségének, az „E” feladatban pedig a tulajdonosnak fizetett osztalék adókötelezettségének kérdéskörét jártuk körbe.

A pontszámok alapján az látszik, hogy a D és az E feladat okozta a legnagyobb nehézséget, de ezek sem voltak kiugróan rossz eredmények. Az A-E feladatok megoldása során a versenyzők a pontok 66-76%-át megszerezték

5. forduló 5. feladat: bérszámfejtési feladat (Feladatkészítő: Steier György) 

Legalacsonyabb pontszám: 0
Legmagasabb pontszám: 18 (2 versenyző)
Átlag pont: 11,67/20 

Az utolsó feladatban elért pontszám volt az öt feladat közül a legalacsonyabb. Ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy nem megfelelő a versenyzők bérszámfejtési tudása.  

Az utolsó bérszámfejtési feladat egyrészt azért jelent kihívást, mert minden esetben egy igen összetett esetleíráson alapul, másrészt viszont a résztvevők között jócskán akadnak olyanok, akik úgy csinálták végig ezt az embert próbáló versenysorozatot, és jutottak be az Országos Bérügyviteli Bajnokság legjobb 50 versenyzője közé, hogy mindeközben nem a bérügyviteli szakmában dolgoznak, gyakran nincs is ilyen irányú képesítésük, hanem valamely társszakmából érkeztek a versenyünkre. 

Az online fordulók során lehetőség van bérszámfejtő szoftver használatára, ilyenkor az esetleírás alapján történő pontos paraméterezés a siker titka. Amikor ugyanezt a jelenléti forduló során, élő erővel kell megoldani, az mindig próbára teszi a versenyzők tudását, tapasztalatát. A versenyzők közül többen el is engedték ezt a feladatot.  

Érdekes élmény volt végigkövetni, ahogy a verseny előtt összecsapott két iskola. A verseny előtt vita alakult ki arról, hogy a szabályrendszer engedélyezi-e előre képletezett Excel tábla használatát. A régi vágású „kézzel kell kiszámolni”, illetve a modernebb „azért dolgozunk számítógépen, hogy használjuk azt” iskola ellentétét a verseny szervezőinek kellett feloldani.  

Mindezek ellenére természetesen a verseny nagyon jó hangulatban zajlott le, a legjobb 10 versenyző számára rendezett díjátadó pedig a bérügyviteli szakma igazi ünnepe volt. Gratulálunk az összes résztvevőnek!

A versenyt követően szakértőink minden versenyzői észrevételre reagáltak, az észrevételek miatt nem kellett pontszámot módosítani.

Az alábbi linkeken tekinheti meg az 5. forduló feladatait, megoldásait valamint a beérkezett versenyzői észrevételeket és az azokra adott részletes szakértői válaszokat:

• 5. forduló 1. feladat
• 5. forduló 2. feladat
• 5. forduló 3. feladat
• 5. forduló 4. feladat
• 5. forduló 5. feladat

Minden versenyzőnek kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog új évet kívánunk, és 2025-ben is várjuk régi és új versenyzőinket az Országos Bérügyviteli Bajnokság XIII. évadára!